Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Nyomtatásban megjelent írások

276 Vannak nálunk emberek, akik modernül gondolkoznak, pl. a piktúráról; sőt vannak modern piktoraink is; vannak modern értői a színészetnek, a poézisnek, a szociológiának és a kereskedelmi jognak. Olyan embert, igazi magyart azonban még nem találtam, aki minden idegével a máé legyen; aki modem értője a piktúrának, az irodalomban biztosan Mikszáthnál vagy Eötvös Károlynál tart és viszont; persze az is igaz, hogy a magyar szépiro­dalom máig sem jutott igen tovább Mikszáthnál; a modem törekvések in­kább kísérletek és próbálkozások voltak. A modem zeneértő kijelenti, hogy neki mégis nagyon kedves Benczúr és így tovább. A legkevesebb meg­értő az írásművészetnek jut természetesen, merthogy éppen írónk is a leg­kevesebb van. Különösen abból a fajtából, amelyről föntebb esett szó. Ez a féloldalos konzervativizmus — egyik lábbal a mában lenni, a másikkal a tegnapelőttben — speciális, de tipikus magyar sajátság. Olvastam igen művelt embereket, akiknek a görög és latin stílus a kis­ujjukban volt: Baróti Szabó Dávidot, Virág Benedeket, Dugonics Andrást, Gvadányit, és rájöttem, hogy valamennyiök közt leginkább kultúrember­ben, Kazinczyban nincs annyi stílus, mint egy hatsoros japán versben vagy egy görög szobornak a lába ujjában. GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS A grafikai kiállítás ápr. 29-én nyílt meg a Nemzeti Szalonban Úgy látszik, semmilyen mesterkedéssel sem sikerül nálunk egyelőre gra­fikai kurzust nevelni. Hiába a díjak nagy száma, a grafikusok mégsem búj­nak elő teljes fegyverzetben a nagy nihilből. Ha az ember megnézi, hogy kik is kaptak eddig grafikai művészetükért díjakat, hát a következőket ta­lálja: Glatz Oszkár, aki jelen van ezen a kiállításon is nagy csomó szénrajz­zal, melyek egy hajszálnyival sem mások az előbbieknél; unalmas, száraz, lélek nélkül való, modoros, egyhangú, hideg, túltömött, az elégnél soha meg nem álló; egy rettenetesen becsületes és szorgalmas mesterember, a művészet legkisebb szikrája nélkül. Major Jenő 1 sablonos és iskolás szén­nel rajzoló, unalmas, száraz, modoros, egyhangú stb. Rauscher Lajos hideg, kitömött, az elégnél soha meg nem álló, rettenetesen becsületes és szorgal­mas mesterember. Tull Ödön, 2 aki már több díjat kapott vízfestménye­kért, mint amennyi csillag van az égen. Edvi Illés Aladár száraz fénykép­kolorírozó, ötlet nélkül való akvarellista, aki elejti az akvarellnek minden könnyedségét és báját. Olgyai Viktor megfagyaszt mindent, amihez ér. Barta Ernő 3 csupa sablon és olcsó fogás. Chabada Béla 4 semmi újság. Ezek a díjazottak, s köztük van még Nagy Sándor, a kivétel, aki az idén is né­hány gyönyörű aprósággal van jelen. Ami a kiállítást illeti, a nagy massza többnyire mesteremberek munkáiból került ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom