Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Nyomtatásban megjelent írások

28 TAPOLCZAYNÉ ELSŐ VENDÉGSZEREPLÉSE Ifj. Dumas Sándor mesteri darabját, A kamélids hölgy-et adták tegnap este a színházban Tapolczayné Vízvári Mariska vendégszereplésével — félig üres ház előtt. Tapolczayné az elbukott, könnyelmű leányt, Margitot oly drámai igazsággal, oly abszolút közvetlenséggel és oly kitűnően előkészített, átérzett és átgondolt természetességgel ecsetelte, hogy a közönség szinte együtt élte át vele azt a sok bánatot, fájdalmat, kétségbeesést, és együtt zokogott Margittal. Pezsgett, lüktetett, tombolt az ő Margitjának minden csöpp vére, kisugárzott abból a szenvedélyektől reszkető testből a gyötrő gondolatok okozta kín, fájdalom, szenvedés, amelyektől szinte megszakadni látszott az ő izzón, végtelenül, szenvedélyesen szerető szíve. Oly híven, oly esztétikusan alakította a tüdőbeteg nő agóniáját, hogy megrendülve csodáltuk. Művészetének lelkes tapssal, éljennel adózott az a kisszámú közönség, mely léha operetteknél többre becsüli az igazi komoly művészetet. Kemény Armand szerepében vetekedett partnerével. Tegnap ismét igazi művésznek bizonyult, és a közönség őt is lelkesen, sokat tapsolta. A többi szereplők mind igyekezettel és ügyesen játsztak. TAPOLCZAYNÉ MÁSODIK VENDÉGSZEREPLÉSE Tegnap lépett fel Tapolczayné Vízvári Mariska Sardou és Najac szellemtől sziporkázó, pompás Váljunk el című darabjában. És őszintén megvallva, Vízvári Mariska Cyprienne szerepében sokkal inkább megérdemli a művésznő jelzőt, mint Gautier Margitjában. Tegnapi alakítása határozottan művészi volt. Játékának rendkívüli bája és kedvessége szinte elkápráztatta a nézőt. Ritka intelligenciájával átértette a darab csudás szellemességét, és oly közvetlenséggel interpretálta azt, hogy minden kételkedés nélkül elhisszük, hogy Cyprienne-je, az elhanyagolt, szerelemért epekedő, nagyvilági, de becsületes nő, úgy él, úgy gondolkodik a valóságban, amint ő ezt nékünk bemutatta. Behízelgő, lágyan csengő hangja, beszédes arckifejezései, diszkrét mozdulatai csak emelték művészi játékát, amellyel tegnap egészen meghódította a közönséget. A művésznőt a felvonások után, sőt nyílt színen is számtalanszor lelkesen, elragadtatással megtapsolták. És Vizvári Mariska ezt a sok tapsot, elismerést bőven megérdemelte. Deák Péter Des Prunelles, a férj szerepében pompás kabinetalakítást produkált. Különösen második felvonásbeli jelenete Cyprienne-nel és Ademárral utánozhatatlan volt. Szebeni mint Ademár valósággal remekelt. Az epizódszerepekben jó volt Cathryné, Győri Matild, Tóth Stefi, Kemény és Somlár. Egy tényt konstatálnunk kell: a szereplők, a vendégművésznő kivételével, nem tudták szerepüket. És merem állítani, hogy Vizvári Mariska nélkül mesés gyönge előadásban lett volna részünk, így azonban ritka mulatságos estéje volt a szép számú közönségnek. A rendezésen sok kifogásolnivalót találtunk, ami nagy baj.