Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Nyomtatásban megjelent írások

257 nek, bárhogy húzza őket magával a kézírás vonala. Ilyenkor is erőszakos. Az élet, az elragadtatás kevés nyomot hagy képein; hiányzik belőlük az a bizonyos szikra. Meg vannak csinálva. Az első teremben sziklák vannak egy képen és víz: a víz halott, olyan, mint a szikla, hiányzik belőle az élet, az elevenség; a lendület a kézé, mely egyformán rögzített itt meg mindent. Az originalitása is a kézírásban van. Arranzsírozó, jó ízlésű elrendezője és beosztója a felületnek. Az olyan problémákkal, mint az akt, nehezen boldogul, mert amikor konstrukciót akar éreztetni, megmarad a felületnél; mögötte nincs semmi. Az Ádám és Eva óta, mely egy minden intenció nélkül való zavaros és mesterkélt, akadémikus zöld szósz, e téren alig haladt. Többi aktjai egysze­rűbbek, de megoldatlanabbak; mi nem mindegy. De azért itt is decens tud lenni, mert inkább díszítőművész, mint természethódító. Általában mintha nagyobb stílű illusztratív hajlam laknék benne. Képei egyébként kitűnő szobadíszek, melyekkel csak szőnyegei tudnak versenyezni. Vaszary János erényeit illetőleg elég annyit kiemelni, hogy egyike lehet a legartisztikusabb, legfinomabb ízlésű koloristáknak. Még nincs egészen helyben, de már megtalálta az utat. Nevezetes, hogy azon a szép portré­ján (43.) 9 hogy keveredik össze a pikantéria, a könnyedség, a biztosság, a tömérdek finomság, a színek eleven megérzése a bal oldal semmitmondó, üres, holt hátterével. Ott nincs aztán sem szín, sem levegő. Egyik legkifor­rottabb műve A szépművészeti akadémia Madridban (36.) igazi természet, vérbeli plein air festő munkája, levegővel telített, leheletfipomságú zöldek­kel behintett őszinte és komoly vallomás. Ma is dekoratív, de a dekoratív szépséget és hatást már másban kezdi keresni, mint azelőtt; elsősorban pedig könnyen konstatálható örömmel halad egy nemesebb formájú natu­ralizmus felé. Innen nagy gazdagodása és fölénye. A kiállítás legértékesebb darabjai közé tartoznak Vaszary János sző­nyegtervei, melyekben gazdag stílusérzéke és színeinek finom harmóniája tökéletesen érvényesül. Mint szőnyegtervező, egyike a legtehetségesebbek­nek, a legeredetibbeknek. CSEBI TATÁR Vígjáték 3 felvonásban. írta: dr. Fényes Samu. Először adták a Nemzeti Színházban március hó 24-én Hiába, mégiscsak a budapesti közönség a legtürelmesebb a világon. Nem­régiben történt, hogy a Vénusz című darabot körülbelül tizenötször tűrte el, és most, a Fényes Sámuel 1 úr darabjának előadása alkalmával sem for­dult elő közbotrány a nézőtéren. Pedig hát, őszintén és röviden szólva, a közönség ezúttal tanúságot tehetett volna arról, hogy mindent mégsem lehet elviselni. A közönség azonban némán, hidegen tűrt és szenvedett. Annál is inkább, mert szerencsére fogalma sem lehetett arról, hogy tulaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom