Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Nyomtatásban megjelent írások

21 Es most gondoljunk azokra a testvéreinkre is, akik odaát messze, tenge­rentúl róják az életet feneketlen bányák aljában, kattogó, dübörgő gépek mellett szívják magukba a kőszén fojtó füstjét az édes, hazai napfény he­lyett, s kik álmodozva gondolnak a súlyos kévékre, a pirosodó, forró ka­langyákra, a marokverők édes-bús, majd csapongó nótáira. A kőszén pora pedig reá hull ezekre a régi, elhagyott emlékekre, s lassan, hangtalanul be­letemeti őket a szívekbe ... KÉPEK A KIÁLLÍTÁSRÓL I. Nagybecskerek, augusztus 18. Itt az ideje, hogy részletesen foglalkozzunk hosszú fáradozás és kitartó buzgalom által megteremtett kiállításunkkal, mely hivatva van a nép lel­két, gondolkozásmódját, erőteljes művészetét a modern technika iparmű­vészeti tárgyaival együtt bemutatni. E közlemények azonban nincsenek hivatva kiállításunk összes részleteire kiterjeszkedve kritikusi hangon mél­tatni azokat, hanem szolgálatot akarnak tenni azoknak, akik — különösen a pénteki és vasárnapi tumultusban - nem terjeszthették ki figyelmüket több értékes és érdekes tárgyra. A legelső és általános impressziónk az, hogy kiállításunk csodás össz­hangban, művészi összeállítással vezet végig bennünket a legprimitívebb, népies motívumoktól a legkomplikáltabb iparművészeti dolgokig. Egy nyi­tott könyv, amelynek lapjai szoros összefüggésben vannak egymással, pó­tolják, egészítik egymást, betűiből pedig tanulságot és élvezetet meríthe­tünk. Az egész kiállításon — mint a lapok fején a klisé — vonul végig a külső dekoráció, amely Messinger Mór törekvését és finomodott ízlését dicséri. A fehér, csupasz falak ridegségét ezek a különféle motívumokból kombi­nált díszítések nemcsak tompítják, hanem hozzásimulva az egyes termek kiállított tárgyaihoz, megkapják a lelkünk, s előkészítik az öntudatos, mű­vészi alapú szemlélődésre. Vándorlásunkat, a tetőtől talpig való végigmérésnek megfordításával, a papucsosoknál kezdhetjük. Kónya Ferenc, a mi büszkeségünk, a legna­gyobb — papucshős. A plüssre hímzett és remekül kivarrott cifrázatok — összekombinálva az egyes népek művészete szerint - nemcsak előkelő íz­lésről, hanem nagy alaposságról és nemzetiségi-politikai körültekintésről tanúskodnak. Némelyek szerint már csak azért is érdemes megnősülni, hogy az emberek ilyen papucsok alatt nyöghessenek. A boldog családapák száma a papucsok fogyásával arányosan növekedik. Kónyának tőszomszédja Istvaneszku Pál, Ferdinánd főherceg, a bragan­cai herceg és Harnoncourt gróf udvari szállítója. Ezek az urak ugyanis föl­keresték ezt a szerény kisiparost, aki zsíros hajú parasztoknak a gubáit ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom