Terjék József: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról

Levelek

letezi, megemlítvén a fordítók neveit s a fejezetek és levelek számát, minden egyes kötetben, közönséges kasmiri papíron, egyoldalra írva, harmincz levélen. Lehetetlen, hogy ezen gyűjtemény tartalmát itt részletesen előadjam: csak a nevezetesebb tárgyakat fogom tehát megnevezni. 16. E tartalomjegyzék szerint a Dúlva, sanskrit nyelven Vinaya, a nevelésről szól 13 kötetben. Könnyű és kellemes írásmódban érdekes történelmi értesítést ád a háborúkról, különösen azokról, melyeket Magadha és Anga királyai viseltek Paksyul, azaz a hegyes vidékeken. Az erkölcstanra vonatkozólag, elősorol sok száz mesét, apologot és példázatot. Az úgynevezett Shés-rab-kyi-p'ha-rol-tup'hyin-pa, rövidítve Sher-chin, magyaros kiejtéssel: Ser-csin ,,az örökkévaló bölcsesség sanskritban: Prajna páramítá, 12 kötetben, sok kitűnő erkölcsi oktatást tartalmaz. 17. A Do-dé vagy egyszerűen Do „szabály, előadás Sutra a sanskritban, 30 kötetben. Tartalma: természettudományok, hittan és csillagászat. Birtokomban van ebből két szemelvény 30 levélen szépen leírva a Láma által. Az első, a Do harminczadik kötetéből van véve s A betűvel megjegyezve, mely a tibeti alphabetumban az utolsó betű s kezdődik a nevezett kötetnek 364-ik levelén. Értekezik a kaszt-rendszer szigorúsága ellen. Történt, hogy Kosala királya és egy előkelő Brahmán, kik Shakyanak gyülekezeteiben részt szoktak venni mint hallgatók, egy alkalommal sok nép jelenlétében rosszalásukat fejezték ki Sakyának unokaöcscse, Kungavo ellen, ki királyi születése daczára egy közönséges embernek leányát vette nőül. Erre Shakya egy elbeszéléssel felelt, elmondván, hogy ős Indiában egy sundra-kasztbeli apa megnyeré fia számára, ki jól nevelt és értelmes ifjú volt, nőül egy előkelő Brahmánnak gyönyörű leányát, mivel hozzá méltónak ítéltetett. Ez az elbeszélés a nevezett kötetben hatvan lapot tesz, s érdekes leírást ád a négy kasztról s keletkezéséről. A munka végén van egy rövid értekezés a művészetről és a tudományokról. A második szemelvény a Do-gyűjteménynek második, vagyis a „Kha -kötetbői van véve; kezdődik a 120-ik levéleri, tartalma szól: a nőknél szokásos arczfátyol használata ellen. Shakyanak imént férjezett neje, Satsuma, női környezete által arra kéretett föl, hogy takarná el arczát idegenek jelenlétében. Véleményét a menyasszony a fátyol viselete ellen egynehány elegáns versben mondja el, melyekkel apósa annyira meg volt elégedve, hogy megajándékozd őt mindennemű drága kövekkel. 18. A „Gyut-de vagy egyszerűen „Gyut „Sinormérték, törvény eredeti mű, sanskritban Tantra, 21 kötetben. Tartalma: értekezések különféle tárgyakról, mint a természettudományok, gyógyítástan, csillagászat, csillagjóslás, talizmánok, babonás fohászkodások (snyags) képzelt kísértetekhez, imák stb. Erre nézve mutatványképen birtokomban van egy korrekt másolata azon darabnak, mely a múlt században 1722-ben Európa tudós emberei között oly eleven kíváncsiságot keltett; megjelent eredetileg a Giorgi Alphabetum Tibetanum 665-ik és következő lapjain. 68