Terjék József: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról

Levelek

nyem nem volt, nem is folyamodtam tehát érette. Nagy-Enyeden egy nyomtatott magyar passussal láttam el magamat, hogy avval bizonyos üzleti ürügy alatt Bukarestbe, Oláhországba mehessek, s biztosítván a nagyszebeni katonai parancsnok aláírását is, 1819. évi november hó utolsó napjaiban a hegyeken át Oláhország határára léptem. Bukarestbe való menetelemnek az volt a czélja, hogy Konstantinápolyba utazzam, minthogy a török nyelvet némileg már ismertem. Bukarestben nem volt alkalom, hogy tanulmányokat folytassak és mivel nem sikerült módot találnom Konstantinápolyba való tovább utazásra, ennélfogva: 6. 1820. évi január 1-én otthagytam Bukarestet s átkelvén a Dunán, e hó 3-án Macedonia felé utaztam bizonyos bolgárok társaságában, kik onnan gyapotot hoztak s most lovaikkal teher nélkül vissza felé tartottak. Nyolcz napi gyors utazás után elértük Sophiát, Bulgaria fővárosát, a honnan más bolgárok társaságában öt nap alatt elértem Philippopolisba, mely Rumelia- vagyis Thraciában fekszik. Innen Drinápolyon át Konstantinápolyba ohajtottam utazni, de az ott uralkodott pestis Enosba, az Archipelago partjai felé késztetett. Elhagyván február 7-én, egy görög hajón Chios és Rhodus szigetek mellett elvitorláztam és február utolsó napján megérkeztem Egyiptomban, Alexandriában. Szándékom volt Alexandriában vagy Kairóban időzni arabs tanulmányaim gyarapítása végett, melyekre már Európában szert tettem; de a pestisnek véletlen kiütése miatt elhagytam Egyiptomot s egy syriai hajóra ülve, megérkezém Cyprus szigetén levő Larnica városába; onnan Seidon- és Beiruthba — innen ismét egy más hajón Tripolis- és Latakiába vitorláztam. - Latakiából elgyalogoltam Aleppo felé, hova ápril 13-án érkezém meg. Május 19-én elhagyám Aleppo városát s több karaván kíséretében egyszerű ázsiai ruhába öltözködve, Orfa, Mardin és Musul városáig gyalog utaztam; innen egy csónakon Bagdadba érkezém julius 22-kén. Bagdadból augusztus havában levelet intéztem latin nyelven Mr. Richhez, az ottani angol követhez, mivel ő akkoriban távol volt, nyolcz napi járásra, Kurdistánban. Rich urat megérkeztemről és terveimről értesítém, s pártfogását kértem. Titkára, Mr. Bellino öltönyt és pénzsegélyt adott egy Swoboda nevű barátja által, a ki különben magyarországi születésű lévén, hozzája is külön ajánlatom volt, melynek következtében nála is laktam. Bagdad városát szeptember 4-én hagyám el s európai öltönyben, lóháton egy karavánhoz csatlakoztam s Kermanshah felé utaztam, a hol több európai katonatiszt volt akkoron a perzsa király, Fateh Ali shah legidősb fiának, Mahomed Ali Mirzának szolgálatában. Kermanshahból Hamadan városán át 1820. október 14-dik napján megérkezém Teheránba, Perzsia mai fővárosába. 7. Megérkeztemkor Teheránba, európai embert nem találtam, de az angol követségnél egy perzsa szolga előzékenységgel fogadott, szállást adott s egyéb tárgyakat bocsátott rendelkezésemre, melyeknek épen akkor szükségét éreztem. November 8-án egy angol levelet írtam Mr. Henry Willock követnek, ki épen akkor Tauris-vagy Tebrizből jött vissza. Megismertetém őt körülményeimmel s terveimmel és segélyért folyamodtam hozzá. A két testvér Henry és George Willock uraknak nagy hálával tartozom, szíves fogadtatásukért megérkeztemkor és nagylelkűségükért elutazásom alkalmával; bátor vagyok reájok hivatkozni. 59