Antal Jánosné, Sáfrán Györgyi (szerk.): Arany János akadémiai kézirataiból.

Arany kézírásáról

II tisztázat, más írásokkal egybevetve bizonyosan látszik, hogy Arany 1857-ben vetette papírra. Az első javítás - de ez lehet még a tisztázás közben fölmerült jobb strófakezdés is, hiszen teljesen elszigetelt — a második lap elején található. Az írás típusa, pontosabban vonalvezetése, hangulata a lap közepén kezd megváltozni. A lap alsó negyedén olvasható szöveg pedig már a tovább alakuló vers javításokkal megtűzdelt kézirata. Itt kezdhette a költő a folytatást. A befejezéshez azonban csak a 3. és 4. lapon juthatott el: az itt olvasható szöveg egyértelműen fogalmazásnak — legfeljebb egy első, nyers tisztázat javításokkal tűzdelt leírásának látszik. A sűrűsödő javítások nagyrészt lényegbevágóak, nyilvánvalóan még az ihlet mozgása közben végrehajtott igazítások. A költő ihlete, indulati állapotáról tanúskodik az is, hogy az írása vers vége felé egyre keményebb, szenvedélyesebb lesz, a sorok mind meredekebben törnek fölfelé, a lap alján található vezérszó, amely a túloldali folytatásra utal, a „Mint zúg" nem tér vissza, helyette sokkal drámaibb fölkiáltással indul a folytatás; „Ha! ha! mi zúg". Ezen a három oldalon tehát együtt látható mindaz, amit előbb már említettem; Arany írása lassan alakul bár, jellemében azonos marad, de mindig rajt van a megrögzítés keletkezésének, külső és belső körülményeinek alkalmi, lélektani bélyege. Nem lehet föladatom itt és most más, csak az, hogy fölhívjam a figyelmet az Arany-kéziratok alapos megvizsgálásának halaszthatatlan fontosságára. Nem grafológiai jellemképek fölvázolására van szükség természetesen, hanem a módszeres szövegvizsgálat eszközeinek kiegészítésére. A változások jegyeinek ismeretében nemegy keltezetlen kézirat pontosabban besorolható lesz, de vizsgálataink új megközelítési utat és módot is kínálhatnak a művek létrejöttének vizsgálatához. Köszönet tehát a kiadvány létre hívóinak, hogy alkalmat adnak, s tán indítást is, az ilyen irányú vizsgálódások módszeresebb megkezdésére.