Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája

IV. A palota első emelete

Ha az első emeletre felérve jobbra fordulunk, a Főtitkári Hivatalhoz, a Felolvasó- és Képes Teremhez, valamint az Elnöki Tanácsteremhez érkezünk. A Főtitkári Hivatal helyiségeiből azt az emléktáblát érdemes említenünk, amely Bartók Béla az épületben 1934—1940-ig folytatott népdalfeldolgozó munkásságának állít emléket. A Felolvasó Terem stukkódíszítése Marschalkó Jánostól való. Az ívmezőkben korábban elhelyezett és az Akadémia tudományágaira vonatkozó feliratok ma már nincsenek meg. A terem keskenyebb oldalainak falába 1871-ben a késői romantikus Ligeti Antal (1823—1890) négy idealizált tájképét illesztették be. Ezek: Trencsén (TrenCin) és Szigliget vára, Szepesvár (SpiSski Hrad) és Hricsó (HriCov). A négy festményen kívül a termet szobrok is díszítik: Kemény Zsigmond Stróbl Alajostól, Kisfaludy Károly Kiss Györgytől (1852-1916 v. 1919), Kazinczy Ferenc (Ferenczy István eredetijéről Marschalkó János másolta), Eötvös József Vay Miklóstól (1828-1886), Gyulai Pál Stróbl Alajostól, Széchenyi István, amelyet Izsó Miklós másolt a bécsi Hans Gasser (1817-1868) eredetijéről. Egyébként Gasseré az egyetlen szobor, amelyhez Széchenyi modellt ült. A teremben látható még Balassa János márvány mellszobra, a teremből a második világháború után leválasztott folyosó részben pedig Körősi Csorna Sándor Holló Barnabástól. A Képes Teremben öt kép és két szobor található. Kuun Géza képmása Edvi Illés Aladártól (1870—1958), Deák Ferencé Than Mórtól, Csiky Gergely mellszobra Zala Györgytől (1858—1937), és Jósika Miklós mellszobra Stróbl Alajostól. Széchenyi István képmását két bátyja, Lajos és Pál 1836-ban rendelte meg a bécsi biedermeier reprezentatív arcképfestőjénél, Friedrich von Amerlingnél (1803-1887). A kompozíció Amerling legmonumentálisabb művei közé tartozik. Az ajándékozók óhaja, az adománylevél szavai szerint, ez volt, „vajha legkésőbb unokáink is e képnek arcvonalaira pillantván, a legnemesebb szívnek érzelmeire fakadjanak, hazájukat s nemzetüket boldogító legszebb tettekre serkenjenek." Eötvös József nagyméretű képmása, amely a Nemzeti Múzeum letétjeként kerül itt bemutatásra, Madarász Viktor (1830—1917) műve. Madarász kiváló történelmi és arcképfestő volt. Bár ennél a képnél engedményeket kellett tennie a megrendelők reprezentatív képmásra vonatkozó igényeinek, a kellékekkel zsúfolt háttér előtt mégis sikerült megragadnia az ábrázolt egyéniségét. Az ajtó mellett függ Johann Endernek az Akadémia allegóriáját ábrázoló hatalmas olajfestménye. A kompozíción Hébét láthatjuk, amint serlegéből inni ad Jupiter sasmadarának. Ez is és az idealizált arcú nőalak pajzsának domborműve — Attila Leó pápa közbenjárására megkíméli Rómát, Raffaello nyomán — a magyar tudományosság fellendítésére utalnak. Ender a 25