Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája

II. A palota épülete

A dunai homlokzat második emeletének és a főhomlokzat harmadik emeleté­nek a tudományokat megszemélyesítő allegorikus szoboralakjai balról jobb felé haladva a következők: Archaeologia, Poesis, Cosmographia, Politica — Jurispru­dentia, História, Physiographia, Mathematica, Philosophia, Philologia (Régészet, Költészet, Földrajz, Politika — Jogtudomány, Történelem, Természettudomány, Matematika, Filozófia és Nyelvtudomány). Az eredeti szobrok közül Révai Mik­lósét Izsó, a többit a Thorwaldsen-tanítvány Emil Wolf (1802—1879) és más né­met szobrászok mintái nyomán a charlottenbuigi Ernst March-cég készítette terra­kottából. A homlokzatok allegorikus szobrai és dekoratív részletei sokszorosítá­sok, más épületekre is kerültek belőlük példányok. Maga a palota téglából épült, csak a homlokzatot borítják faragott kövek. A talpazat hazai vörös márványból, a díszítőelemek siklósi és bükkösdi márványból készültek. Az építésvezető Die­scher József és Izsó mellett a kőműves és márványfaragó munkákban a következő hazai mesterek vettek részt: Halász László (1820 körül - 1882 körül), Marschalkó János (1819-1877), Kauser János (1817-?), Gerenday Antal (1818-1887), Hof­hauser Lajos, Szlavek Vencel, Kehlendorfer József, Vogl I. és a trieszti Opnich kőfaragó. * Az Akadémia utcai homlokzatnak a Roosevelt tér felé eső végén került elhelye­zésre az Akadémia megalapításának jelenetét megörökítő emléktábla, Holló Barna­bás (1866—1917), a magyar emlékműszobrászat jelentős alakjának műve. Az em­léktábla elhelyezésének gondolata már 1884-ben felmerült, de konkrét javaslatot csak 1891. február 15-én tett rá báró Eötvös Lóránd. 1893. január 15-én leplezték le. Az emléktábla 2 méter magas, 5 méter széles, öntését a Beschorner-cég végezte és összesen 11 000 forintba került. Holló Barnabásnak állott ugyan egy minta rendelkezésére Vinzenz Katzlernek (1823—1882) Kotsányi László 1860-ban megjelent Széchenyi életrajzát illusztráló litográfiájában, de azt nem volt nehéz felülmúlnia. A kompozíciót vízszintesen fe­lező hosszú asztal rokokó díszítésű teremben áll, jobb oldalt két árkádos nyíláson keresztül kilátás nyílik a pozsonyi várra az országgyűlés színhelyét emlékezetünk­be idézve. A mester az egyes résztvevők arcvonásait lehetőség szerint hiteles forrá­sok felhasználásával mintázta meg. Az asztalnak a szemlélő felé eső oldalán a kö­zéptől kissé jobbra áll Széchenyi huszártiszti egyenruhában, amint éppen felajánl­ja egyévi jövedelmét az Akadémia céljaira. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom