Apor Éva (szerk.): Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjtemény.

The Csoma Collection

A Csoma-gyűjtemény A

tibetisztika alapítójának, Körösi Csorna Sándornak (1784-1842) tibeti kéziratai és fanyomatai 1885ben kerültek a Magyar Tudományos Akadémiára életrajzírójának, Duka Tivadarnak köszönhetó'en. Csorna 1839-ben ajándékozta ezeket a műveket S. C. Malannak, a Bengáli Ázsiai Társaság akkori titkárának, aki Duka kérésére annotálta, majd megküldte a 40 tételből álló Csornakönyvtárat az Akadémiának. 1933-ban Ligeti Lajos ismertette eló'ször ezt az anyagot a Tou'ng Pao c. folyóiratban megjelent cikkében, kifejtve, hogy a 40 tétel valójában 36 könyvet jelöl. 1942-ben Nagy Lajos Gyula, a gyűjtemény első' katalógusának készítője ehhez még két tételt sorolt. Térjék József, a tibeti kéziratok akkori kurátora, 1976-ban megjelent Körösi Csorna dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben c. munkájában részletes elemzést ad a művekről. Formai alapon két részre osztja a kis gyűjteményt: a legfontosabbak az ún. Alexander-könyvek, amelyeket tudós lámák írtak Csorna kérdéseire válaszolva, a többi vásárlás illetve másoltatás útján jutott birtokába. Tematikailag a Csorna-könyvtár darabjai tibeti nyelvészeti, irodalomelméleti, csillagászati és történelmi művek, amelyek feltehetően Körösi Csorna Sándor tibetisztikai munkásságának utolsó területeit reprezentálják. Ez a hagyaték még kiegészült Duka Tivadar Csornára vonatkozó gazdag gyűjteményével és tibetisztikai témájú könyveivel. A kis Csoma-gyűjtemény képezi az alapját a Keleti Gyűjtemény mára legnagyobb számú, mintegy 3.000 tételből álló tibeti kézirat és fanyomat gyűjteményének. Csorna síremlékének képe a Széchenyi-hagyatékból The picture of Csorna's gravefrom the Széchenyi-bequest