Fekete Gézáné, F. Csanak Dóra (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1976.

Előszó

ELOSZO Másfél évszázaddal ezelőtt, 1826. március 17-én adományozta Teleki József 30 000 kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak. Ezzel megalapította az Akadémia első tudományos intézményét, alig félévvel azután, hogy Széchenyi István felajánlása a megvalósulás felé lendítette a Tudós Társaság tervét, amire hazai gondolkodók már az előző évszázadban is törekedtek. Teleki, korának e neves történésze, majd az Akadémia első elnöke arra szánta az új könyvtárat, „hogy a nemzeti nyelv előmozdítására és ezáltal a tudományok művelésére szervezendő Tudós Társaság a maga feladatának a rábízottakban óhajtott eredménnyel meg bíijon felelni..." Ha a kezdeti lendület — amelynek folytán hamarabb jutott az Akadémia első s máig is nagy jelentőségű tudományos intézményéhez, mint működésének királyi jóváhagyásához — nem is folytatódott töretlenül, az Akadémia Könyvtára mégis idővel tovább gyarapodott, s csakhamar országos jelentőségre tett szert. Tudományos kapcsolatait mihamar kiteijesztette az ország határain túl is, s nem hiányzott a külföld általi megbecsülés sem. Az Akadémiai Könyvtár fejlődése a második világháború befejeztével, az ország felszabadulása után vett nagy lendületet, annak a fontos szerepnek következtében, amelyhez a tudomány a szocialista társadalom építésében jutott. Ebben az időszakban - 25 évvel ezelőtt — állt össze a Könyvtár nagy tekintélyű Keleti Gyűjteménye is. A felszabadulás óta eltelt három évtizedben a hazai tudományos élet nagy fejlődésével együtt a Könyvtár is lényegesen kiterebélyesedett, a hazai tudományos élet egyik fontos bázisává lett. A történeti múlt tisztelete, a haladó hagyományok ápolása mellett fő törekvése a mai kutatás és közélet szolgálata korszerű könyvtári eszközökkel, valamint rugalmas szervezettel, a többi nagy könyvtárral ésszerű munkamegosztásban, velük együttműködésben. Napjaink kutató tevékenységének mind bonyolultabb információs igénye és a szakirodalom rohamos terebélyesedése indokolttá tette, hogy az akadémiai kutatóintézetek szakkönyvtárai szervezetileg bizonyos mértékig az Akadémiai Könyvtárhoz csatoltassanak. Ezáltal több mint két és fél millió könyvtári egységet tartalmazó szakirodalmi bázis áll a kutatók rendelkezésére, amelyben a Könyvtár központi része mintegy másfél millió egységgel vesz részt.