Fekete Gézáné, F. Csanak Dóra (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1976.

III. Különgyűjtemények - Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye

séig az Akadémia épületében működő Kisfaludy Társasággal kapcsolatos kéziratokat is. A Kézirattár mai állománya több mint 388 000 kézirategységből áll. A kéziratokat 1865-ig a Főtitkári Hivatalban őrizték a mindenkori levéltárnok (Toldy Ferenc, Czuczor Gergely, Szalay László) felügyelete alatt. 1865-ben lett önálló gyűjtemény, az első kézirattáros Rómer Flóris régész volt. Ekkor a székház egyik földszinti udvari helyiségébe került a gyűjtemény, az 1949-es átszervezés után pedig az újonnan berendezett volt Főtitkári Hivatal négy termében kapott helyet. A Kézirattár régi anyaga szakrendszerben volt felállítva, az 1865-ben készült könyvtári szakrendszer utolsó szakját tartották fenn a kéziratok számára, ez a szakcsoport lényegében önálló szakrendszert alkotott a könyvtári szakrendszeren belül. 1954-ig minden kézirat ebbe a szakrendbe került, 1954-ben az osztály — fenntartva a korábbi, szakok szerint felállított anyagának rendjét — új, praktikusabb numerus currens szerinti felállítási rendet vezetett be, amely lehetővé tette a proveniencia szerint összetartozó kéziratok együtt tartását. A szakrendszerben felállított kéziratokról cédulákra írt helyrajzi, valamint kétféle betűrendes katalógus készült, külön a kötetes és analecta-jellegű kéziratok, külön a levelek számára. Az 1954 óta feldolgozott kéziratok katalóguslapjai egyetlen betűrendes szerzői és egyszersmind tárgyszó-katalógusba kerültek. Az újabb helyrajzi napló kötetben készül. 1966 óta jelennek meg/4 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának Katalógusai c. füzetek. A Régi Könyvek Gyűjteményének előzménye az Akadémia Könyvtára 1865-ös szakrendszerének incunabulum-szakja ill. a magyar irodalom szak régi magyar irodalom alszakja volt. Az önálló Régi Könyvek Gyűjteménye — a Kézirattárral közös osztályt alkotva — 1954-ben jött létre. A következő részekből áll: 1. Ősnyomtatvány tár. Állománya közel 1 200 kötet, ebből 391 mű a Telekigyűjteménnyel, 429 mű a Vigyázó-könyvtárral került az állományba, 147 magyar vonatkozású ősnyomtatvány pedig a Ráth-gyűjteményhez tartozik. 2. A Régi Magyar Könyvek gyűjteménye 6 372 kötetből áll, ebből 4 010 a Könyvtársaját, vegyes eredetű gyűjtése, 2 362 pedig a Ráth-gyűjtemény része volt. 3. Az 1501 — 1550 között megjelent antiqua-könyvek. 4. Múzeális könyvek. Különlegesen értékes kiadványok, becses kötésű munkák, írók könyvtárának részei és egyéb könyvritkaságok. 5. A Könyvtár állományának rekatalogizált szakjaiból folyamatosan a Régi Könyvek Gyűjteményébe kerülnek az 1800 előtti külföldi és az 1850 előtti magyarországi munkák. A régi könyvek címleírásai közös betűrendes szerzői katalógusban kapnak helyet. Az ősnyomtatványok és régi magyar könyvek katalóguslapjainak kivételével a címleírások a Könyvtár központi katalógusába is bekerülnek. Időrendi és kötéskatalógus is készül az állományról. Az elmúlt negyedszázad során az osztály valamennyi részlegében jelentős konzerváló-restauráló munka folyt.