Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

IV. Hálózat

III HÁLÓZAT Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára — a korszerű szocialista könyvtári szervezés elveinek és gyakorlatának megfelelően — nemcsak önmagában, hanem a kutatóintézeti könyvtárakkal együtt, azok központjaként is támogatja a tudományos kutató munkát. 1949 óta, a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezésének időpontjától kezdve, évről évre több intézeti könyvtár szolgálja az akadémiai célkitűzéseket. Az Akadémiai Könyvtár központi helyzetében — amellett, hogy beszerzi mindazoknak a tudományágaknak az anyagát, amelyeknek számára országos viszonylatban szakkönyvtár — enciklopédikus jellegű gyűjtemény kiépítésére törekszik, mely elsősorban az alapvető kutatások számára szükséges standard, összefoglaló és tájékoztató műveket tartalmazza. Ugyanakkor az akadémiai kutatóintézetek könyvtárainak gyarapítása mindig az időszerű, a kutatási terveket támogató munkát szolgálja. Ilyen módon az akadémiai könyvtári hálózat — a központi könyvtár és az intézeti hálózat könyvtárai — szoros egységet alkotnak a kutatómunka hatásos könyvtári támogatása érdekében. Jelenleg az akadémiai hálózat — a központi könyvtáron kívül — 38 kutatóintézet, illetve kutatócsoport könyvtárát foglalja magában. Ebből természettudományi jellegű 26, társadalomtudományi jellegű 10, vegyes gyűjtőkörű 2 könyvtár. Az intézeti könyvtárak összes kötetszáma 500 000 kötetre tehető, a kurrens periodikák száma pedig elérte az 5300-at. 16 intézeti könyvtár élénk cserekapcsolatban áll a külföldi társintézményekkel. 39