Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.
II. A Könyvtár használata - 5. Gyűjtemények
A Könyvtárnak 1109 ősnyomtatványa van (ebből 391 Teleki-féle, 429 Vigyázó-adomány, 147 magyar vonatkozású ősnyomtatvány a Ráth-gyűjtemónyben; 11 héber ősnyomtatvány a Keleti osziály birtokában van), ezzel a számmal a budapesti Egyetemi Könyvtárral kb. azonos fokon, az ország második legnagyobb ilyen gyűjteménye. A régi magyar gyűjtemény két részlegből áll: 1. a Könyvtár saját gyűjtése, a Szabó Károly- és Apponyi-tagolásnak megfelelően RM I., 11., III., IV. csoportokban, de nem Szabó Károly-számok szerint, hanem az egyes csoportokon belül numerus currens alapján felállítva. 2. a Rátli-gyűjtemény jól karbantartott, gondosan konzervált, bibliofil kötésekkel ellátott anyaga (2362 darab) ugyanilyen belső csoportosításban, de az egyes csoportokon belül időrendben felállítva és egyetlen folyószámban beszámozva. A két régi magyar gyűjtemény együtt mintegy 5000 darabot tesz ki. A négy különböző állagból összetett gyűjteménynek közös betűrendes és időrendi katalógusa van. A régi magyar gyűjtemény rekatalogizálása folyamatban van. A gyűjtemény közös katalógusába a rekatalogizálás során folyamatosan kerülnek bele az új cédulák, a még rekatalogizálásra nem került anyag a régi nagyalakú cédulákból álló betűrendes régi-magyar-katalógus, a Ráth-anyag külön nyomtatott katalógus alapján használható. A régi könyvek gyűjteményének fontos munkálatai közé tartozik a hat esztendő óta folyó könyvkonzerváló-restauráló munka, amelynek során eddig 481 kötet konzerválása-restaurálása történt meg (közte 265 új bőrkötés). Ennek következtében ősnyomtatványgyűjteményünk ma már Középeurópa egyik legjobban karbantartott ilyen gyűjteményévé vált. Keleti osztály 1951-ben az Akadémia székházának földszintjén, a Roosevelt-térre néző helyiségekben nyílt meg a könyvtár Keleti osztálya. Az a gondolat, hogy a magyar t udományos élet keleti vonatkozásai és a fejlett magyar kelet-kutatás indokolttá tennék egy speciális keleti osztály felállítását az Akadémiai Könyvtárban, már 1926-ban, majd 1948-ban felvetődött ugyan, de megvalósítása csak az Akadémia újjászervezése után vált lehetségessé, amikor a tudományos élet nagyvonalú megalapozása megindult. 30
