Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

II. A Könyvtár használata - 5. Gyűjtemények

Bizottság másolatgyűjteménye. Az így egyre bonyolultabbá váló felállítási rendszerben csak a Kézirattár újjászervezése hozott változást. Ez a modernizálás 1948 — 49 fordulóján kezdődött meg. 1949 — 50-ben kapta a gyűjtemény új elhelyezését és berendezését, kivéve a negyedik teremét, amely 1959-ben készült el. 1950 óta folyik a tervszerű gyarapítás, főleg nagyobb tudományos hagyatékok megszerzésével, a megállapított évi vásárlási keretből. 1951 — 56-ban nagyméretű konzerváló munka (beleértve az anyag köttetését és tékázását) pótolta évtizedek mulasztásait az állományvédelem terén. 1955 óta — a régi szakok érintetlenül hagyásával — az új beszerzés felállítása numerus currens szerint történik. Ez lehetővé teszi a korábbi szakokra bontással szemben a hagyatékok együtt-tartását a proveniencia elvének megfelelően. A szórványosan bekerült kisebb anyagok számára továbbra is három külön egység maradt meg: analeeta, levelek és képek. Katalógusok: 1954 előtt két betűrendes katalógus készült: 1. kötetes kéziratok ós analeeta, 2. levelek. A katalógus 21 x 18 cm nagyságú dobozokban, különálló lapokon található. Szakkatalógusként az egyes szakok helyrajzi katalógusa használható. 1955 óta 10,5 x 14,5 cm méretű kartonokon, fiókokban tárolt kartoték alakjában készül a katalógus. Ez a katalógus már túlnyomó részben a numerus currens-anyagot tartalmazza, s annyiban is eltér a régi katalógustól, hogy szótárkatalógus, tehát a kéziratokat nemcsak szerző neve alatt, hanem tárgyszó alapján is meg lehet találni benne. A Kézirattár legértékesebb gyűjteményei a következők: A kódexek (125 kötet, ebből középkori 85) közt 12 középkori magyar nyelvemlék van: a Besztercei szójegyzék, a Czech-, Érsekújvári-, Guary-, Gyöngyösi-, Kriza-, Lányi-, Lázár Zelma-kódex, a Máriabesnyői töredék, a Piry-hártya, a Thewrewk-kódex, a Virginia-kódex. A könyvtár legnagyobb büszkeségei közé tartozik egy eredeti Corvin-kódex, Ludovicus Carbo műve: Dialógus de Mathiae regis laudibus és a Liber de septem signis, mely Zsigmond király könyvtárából került a Corvina-könyvtárba, azután Konstantinápolyon keresztül vissza Magyarországra (jelenleg ideiglenes letétként a Szépművészeti Múzeumban). íróink közül Ady Endre, Arany János, Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Vörösmarty Mihály hagyatékai a legjelentősebbek; a tudományos hagyatékok 28