Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből. 49 kegyetlen, romlott erkölcsű, durva ember volt, ki titkárját, a fiatal költöt, halálra keserítette. Zulfikár Hán durva bánásmódja nagy hatást gyakorolt a költő lelki fejlődésére, mert ez adta meg neki azt a satyrikus irányt, mely veres fonálként húzódik át minden szellemi termékén. A költő első műve egy gúny vers lett. Alig, hogy kiszabadult a tábornok körmei közül, egy mérges szatírában öntötte ki epéjét. Gúnyversét tábornoki-nak, Serdárijeh-nek nevezte el. A Serdárijeh nem egyéb durvábbnál durvább szitkozódásnál, nincs a persa nyelvnek az a goromba szava, durva, illetlen kifejezése, mit az elkeseredett poéta volt urának, a tábornoknak, fejére ne zúdítana. Az egész Serdárijeh tele van a sok zenkahbeh gendeh (kéjhölgy) és egyéb kevéssé irodalmi kifejezésekkel. Ka'áni, kinek jóizlését sértette a sok szitkozódás és az örökös Zenkahbeh (kéjhölgy), egy találó gúnyverset írt a mocskos szájú költőre. Ka'áni lesújtó Ítélete Jagmáról tökéletesen igazságos. Jagmá nem csak a Serdárijehben, hanem ghazeljeit kivéve, minden versében keresi a durva trágár szavakat és illetlen kifejezéseket. Az Ahmedában egy másik szatírájában is minden alkalmat felhasznál, hogy valami illetlenséget, gorombaságot mondhasson. Költeményei legnagyobb részének tárgyát az élet ocsmányságaiból vette, így egyik híres költeményében a ^LáAiid mely czímet finomított szép ruhába öltöztetett gyalázattal lehetne magyarra fordítani,

1) egy Zola tollára érdemes tárgyat énekel meg. A költemény meséje röviden a következő. Több mulatni szerető korhely összejön egy rossz hírű házban. Mulatnak a kéjhölgyekkel és iszszák a próféta által tiltott italt. A dáridóról értesül az egyik kikapi ember felesége. A kardos asszony boszút forralva, hamarjában összegyűjti szolgálóit és nőrokonait, kik botokkal, kapákkal és égő fadarabokkal felfegyverkezve rárontanak a mulatókra. A hűtlen férjeket és a könnyelmű nőszemélyeket jól elpáholja a haragos amazon sereg. A költő, mint azt *) A teheráni kiadás lapszéli commentárja így magyarázza a különös czímet ^ÄJ^Jyi jó « (AÁJJ XJLS ^cly*Mj &j3j jó K*3J ^Jjl jÍ^I öS y Jüt ^LdÄiNf AAOÍCSAJ J»yMyC oüulü LXáí ÄJ Lc U. T. ifi. KKT. A NYELV" KB SZKPT. KÜKKBÖL. 1892. XV. K. 11. SZ. 77