Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

32 D; KÉGL SÁNDOR. A vezír: Okvetetlenül szükséges, hogy tudassam veled szándékom, nehogy széltében eldicsekedj a bazárban, hogy ezt meg azt bízta reám a vezír ós így elvegyed nyugalmamat és megzavard házi békémet. Kedves barátom, szándékom ez: két hónap múlva itt lesz az újév; valami szépet akarok ajándékozni So'leh Hanűmnak újévi ajándékul. Ha itt varrják meg, Zíba Hanűm is hasonlót akar, ha veszek neki is, kétszeres lesz a költség és Ziba Hanűmot úgy sem ékesíti már semmiféle cziczoma. Ha nem veszek neki, egész életem meg lesz keserítve a sok szemrehányással 1). A Fösvény czímü darab a gyöngébbek, a kevésbbé sikerűitek közé tartozik, de azért sok a keleti gondolkozásmódra jellemző adatot tartalmaz. Az első jelenetben például Hejder Beg, a fösvény leányának választottja, igazi hamisítatlan turkomán szellemben panaszkodik a jelenkor hitványságáról, mikor nem lehet úgy rabolni, fosztogatni többé, mint a régi jó időben, «Istenem, micsoda kor ez! Micsoda idő ez ! Az embernek lement az értéke. Mit sem ér a jó lovaglás. Nem keresik a jó lövőt. Nincs becse az ifjúnak, nincs becsülete a bátornak. Nők módjára kell bezárkózva lenned a kunyhóban (alacik = oszmanli alacak, sátorkunyhó) reggeltől estig, estétől reggelig. Miből éljen, hogy keressen pénzt, hogy boldoguljon az ember! A régi időben többször minden héten, de legalább is havonként egyszer az okos ember rabolni ment, rabló portyázásokat tett, tábornak, csordának állta el az útját. Most a hozzáértő ember sem rabolni, sem fosztogatni nem mehet.»

2) A fösvény Hagi Kara rajzában a világirodalomban annyiszor leírt pénzvágyó fukart írja le a hagyományos modorban. Valami újat nem tud mondani a fösvény jellemrajzában, legfelebb keleti ruhát ad az európai irodalomból kölcsönzött alakra. Az Ügyvédek czímü vígjáték igen érdekes, mert bepillantást enged a modern moszlim társadalom benső viszonyaiba. A darab meséje röviden a következő: Hagi Gafűr, egy gazdag kereskedő magtalanul elhal, vagyona jog szerint nővérére, Sekineh Hanúmra szállna, de az elhunytnak rabszolganője Zaíneb is igényt tart az örökségre. Zeineb furfangos ügyvéde, Aga Merdán, belátva védeczének szorult ') Takdib i Ahlák 23. lap. 'fi Tahdib i Ahlák Sjjo y 3. lap. (606) 44