Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 9 sére kevés hatást gyakorolt az európai míveltség és irodalom. A ma­gasabb rangú fiatal persák közt terjed ugyan a franczia nyelv és irodalom ismerete, de ez az ismeret ez ideig épen semmit vagy igen keveset használt az irodalomnak. A jelesebb persa írók közül csak kevesen tudtak francziául. Az újabb persa irodalom legnagyobb köl­tője Ka'ání tudott francziául és szerette a franczia irodalmat, de azért műveiben nyoma sincs a franczia ízlésnek. Azok közül, kik újabb időben francziául megtanultak, csak igen kevesen foglalkoz­nak az irodalommal, raert legtöbben elvakittatva az európai civili­satió fényétől, barbárnak tartva megvetik a honi irodalmat. A persa kormány által ösztöndíjjal az európai egyetemekre és felsőbb tan­intézetekre kiküldött ifjak többnyire minden tudományos eredmény nélkül térnek vissza hazájokba. — Tanulás helyett elsajátítják az európai civilisatió bűneit és furcsaságait. Az idegen, néha csak felü­tesen ismert nyelvvel kérkedve, magokat felsőbb lényeknek, fél euró­paiaknak tartva megvetéssel néznek le Európát nem látott honfitár­saikra. A kormány szándéka úgy látszik az volt, hogy a külföldre kiküldött fiatal emberek megtanulva az idegen nyelvet és behatolva az európai tudományokba, a szerzett ismereteket majd otthon, mint fordítók vagy eredeti tudományos írók fogják értékesíteni. Az elért eredmény meghazudtolta ezt a reményt. A külföldi tanintézeteket látogató ifjak elhanyagolva az anyanyelvet, jobbára képtelenek let­tek a meg nem tanult tudományt hazájokban terjeszteni. A konstantinápolyi persa folyóirat Aliter egyik czikkírója, ki a persa közoktatás nyomorúságos állapotán kesereg, azt mondja, hogy legnagyobb része a külföldön vizsgázott és oklevelet nyert egyéneknek nem képes anyanyelvén persául két sort hibátlanuí leírni.*) Ez okból még nem mutatkozik a persa irodalomban az az európai míveltség terjesztését czélzó törekvés, melyet más, az euró­pai befolyásnak jobban kitett mohammedán népek irodalmaiban szemlélhetünk. Ehhez járul még, hogy a közoktatás a Nasr ed-Din által néhány évtizeddel ezelőtt alapított főiskolát kivéve, még min­dig a régi állapotban van. Maga a főiskola sok jót tesz ugyan az európai míveltség terjesztésére, de azért az általa elért eredmény nem mondható kielégítőnek. Ha jól meggondoljuk, ez nem is lehet máskép; a főiskolába lépő tanulók, minden előismeretek hiányában, *) yüJ 1890. 22. sz. (583) 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom