Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o
144D! KÉGL SÁNDOR. ügyelője stb. Nasr ed-Din sahot első éB második európai útjában, mint első tolmács kisérte és sok rendjelt kapott európai uralkodóktól. Haza térve, a főkamarási állásra emeltetett, melyet atyja azelőtt is betöltött. Testvérei is mind magas hivatalokban voltak, így egyik testvére, a tavaly elhunyt Ekbál esSeltenet az arzenál igazgatója (vezir kűrháne i mubárek) volt. A Hekim el Memálik (az országok orvosa) dísznevet akkor nyerte a sahtól, mikor azt Meshedbe zarándoklása alkalmával elkísérte. Útját a sah parancsára Sefer Náme i Sáhinsah (a királyok királyának úti naplója) czím alatt egy könyvben leírta, mely a lehető legegyszerűbb pongyola irályban a közönséges társalgási nyelven van írva. A könyv egyébiránt, mint a sah utazási müvei, daczára a keleti újabb nyomtatványokban szokatlan fényképek után fametszettel sokszorosított illusztráczióknak, igen száraz, unalmas egy olvasmány. Az úti élmények száraz felsorolása után folyton csak hizeleg a sahnak. Nasr ed-Dinnek a meshedi szentélybe lóptekori meghatottságát nagy ciceró betűkkel nyomtatva, a sahnak saját maga által följegyzett érzelmeit így írja le: «Miután levettük fejünkről a diadémot, így hangzik a sah saját jegyzete és azt oda ajándékoztuk a szent sírnak, bementünk a mecsetbe, azaz beléptünk a paradicsomba. Ott aztán egyik hajójából a másikba menve, összejártunk minden helyiséget, egész a tisztulás helyéig (mutehhireh) és az előcsarnokig. Olyan érzelem vett akkor rajtunk erőt, melyet nem lehet leírni s a miben az Úr, ha úgy akarja, minden igazhivőt részesíteni méltóztassék.» Ezekből a fenséges királyi szavakból, így folytatja az udvari útleíró, melyeket emlékben tartás végett ő felsége maga feljegyezni kegyeskedett, látható, hogy mily nagy hatást tett ő felségének, az Isten árnyékának kedélyére a Bzent Imámhoz zarándoklás. 1) Költeményeit tisztelői egekig magasztalják, jóllehet azok nem emelkednek a középszerűségen felül. Tárgyait, mint a legtöbb modern persa költő, az ezer változatban földolgozott szufi világnézlet és az unalomig ismételve újra meg újra leírt firák, azaz elválás gyötrelmeiből szokta meríteni. Egyik ghazeljében így szól az Istenről: «Mi önmagunkról sem birunk tiszta fogalommal és magunkat sem ismerjük. Yak ') Rúznámeh Hekím el Memálik (Sefer Námei sábmsali név alatt is ismeretes) 180. 1. (730) 176
