Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

114 D; KIÍGL SÁNDOR. thémáról szól a «Kertek tengere» (bahr el hedáik) czimü mesznevijében. «Akár jó, akár rossz az ón természetem, te is tudod, hogy mi az én szándékom. Bármily mértékben bűnös is a hivő és ha fekete folt van is a bűntől a nevén, nem szabad kétségbe esnie, mert ő az (t. i. Isten), ki megfehéríti a fekete nevet. A ki az Igazságos (t. i. Isten) útján jár, az Igazságos megóvja azt minden bajtól. Ha ő reá biztad dolgodat, könnyen jó fordulatot vesz nehézséged. Ha azt akarod, hogy az isteni madár, (t. i. a lélek) kiszabaduljon az emberi vágy és kívánság kalitkájából, keress egy vonzó erőt, mely téged kimentsen és megszabadítson bilincseidtől.» Költeményeinek bekezdéseiben elég ügyesen tudja az «Isten nevében» örökös frázist variálni; a Kertek tengerének első soraiban pl. így szól: «Midőn ez a tenger (czélzás a költemény czímére) hullámzani kezd, kell, hogy az ő neve legyen az első hullám. A lélek tenger lett, a nyelv lett a tenger partja.» Kedvencz tárgya az Isten egységének tana; a kicsinyes felekezeti, vallási különbségektől eltekintve, így beszél Istenről és az igazi ismeretről egy helyen. «A tudásra törekedj te tudatlan, a belátást keresd te tudós. Mert a tudás a vezérség és kitűnőség jele, a belátás pedig fenséges uralkodó. Ha nem gondolsz magaddal, mi különbség neked, ha kemenczében, vagy ha a rózsás kertben vagy (czélzás Ábrahámra). Ha megrészegedtél az ő borától, mi neked, ha kövön, ha selyem párnán fekszel. Csak ő feléje néz, akár bálvány-templom, akár Iva'aba az épület. Nem kereB nálánál egyebet, akár bölcs valaki, akár őrült. Bensőjében ő hozzá akar közeledni, legyen az hindu, legyen az keresztény.» Rida Kuli Hán kifogyhatatlan az Isten egysége tanát illustráló költeményekben. Az cAli tulajdonaival foglalkozó nagyobb mesznevijében az Envár el velájetben (a véliség sugarai) így rajzolja az Isten lényegének észen felüliségót. «Az isteni egység útján hol van a magyarázat ? 0 feléje, ki az útmutató ? Ne 142