Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o
tanulmányok az ujabbkori persa irodalom történetéből. 1 1 1 lett először bemutatva Feth'ali sahnak, kinek a fiatal költő versei annyira megtetszettek, hogy szerzőjüket a költők emirje dísznévvel (emir es-su'ará) tüntette ki. Kilencz évvel később, 1838-ban, Mohammed sah 'Abbas Mirza Náib es-Seltenet mellé nevezte ki őt nevelőnek. Ka'áni egyik versében, mint Naib es-Seltenet nevelőjét dicsőíti Rida Kuli Hánt, kivel benső barátságban élt. «Naib es-Seltenetnek ki a nevelője, tudod-e? Az, akinek száz kincsesei fölérő gyöngye van a két ajkán. A jó útra vezetésnek (czélzás a költő álnevére, Hedájetre), drágaköve; olyan ő, hogy az egész világ az ő ragyogó gondolatának tüzétől lángra van lobbantva.»fi Mohammed sah halála után következő belzavarok miatt Rida Kuli Hán egyidőre visszavonult a nyilvános életből, de csakbamar a zavarok lecsillapodása után újra mint államférfit látjuk őt szerepelni. 1851-ben Nasr ed-Din őt küldte követségben a khivai udvarhoz. Követségi útját egy érdekes úti rajzban írta le, mely sok értékes adatot tartalmaz. 2) Küldetéséből visszatérve az akkoriban európai mintára berendezett királyi főiskola (dár el fenün) igazgatását bízta rá a sah. Több mint tizenöt évig viselte Rida Kuli Hán ezt a fontos hivatalt. Mikor agg kora miatt erről az állásáról lemondott, Nasr ed-Din őt bízta meg az azerbaidsani kormányzóság élére állított Muzaffer ud-Dín herczeg nevelésével. Rida Kuli Hán két három évet töltött a herczeg mellett Tebrizben. Gyenge egészsége nem engedte meg neki az állása« val járó gondok viselését, ezért állásáról lemondva Teheránba jött, hol a rákövetkező évben 1871-ben meghalt. Rida Kuli Hán polygraph a szó legteljesebb értelmében, munkái czimeinek puszta felsorolása egész lapot tölt be. Nem minden munkája jelent meg kő" nyomatban és sok műve bever még kéziratban, kiadóra várva. Dívánja, mely mintegy barminczezer verssort tartalmaz, még nincsen kiadva. Nagyobb terjedelmű költeményei a következők: 1. «írem rózsás kertje» egyszerű, de szép nyelfi «SájLJ! O^Mjf K i^ulaAwJ! fi Relation de l'Ambassade de Kharezm ed. Schefer 1879. (683) 137
