Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 1 03 Tréfás mondásaiban a kor romlottságát gúnyolja. «Ebben az alávalókat nevelő világban a becsületes ember neve elvesztette az értékét, csak annak a gyalázatos embernek sütnek itt kenyeret, a kinek hasa tele van az emberek vizével.»

1) Nem mondja ki, de azért nagyon is érthető, hogy micsoda vizet értett a költő. Egy másik ilyen tréfálódzó versében a fösvénységet ostorozza. «Vendégségbe menve, egj' tiszta helyet és szőnyeget kértem, hogy az előírt mosakodást elvégezzem. A szolga gúnyosan hunyorítva szemével, a konyhába utasított, mely úgymond a legtisztább, legüresebb helyiség a házban. » Mint látható a közlött példákból is, a humor nem erös oldala Sebáinak, ő csak dicsérni tud és minden alkalmat megragad, hogy dicsérhesse urát, a királyok királyát. Az isteni egységről szóló egyik nagyobb terjedelmű mesznevijében a persa költők kedvelt tárgyáról, a sors változandóságáról és a földi dolgok hiábavalóságáról, a vanitas vanitatum-ról így szól: «ügy hallottam, hogy egy elöregedett móbed abban az időben, mikor utolját járta, tiszta teste a nap hevétől olyan lett, mint a viasz a tűzben, vagy mint a czukor a vízben. Egy valaki így szólt az öreg móbedbez, hogy, oh te a régi napok gyermeke, miért nem építettél a mulandó világon magadnak ideiglenes hajlékot a nap heve ellen, mely most testedet perzseli. Fölsóhajtott s így felelt az öreg: Nem tesz semmit, ha ezen a néhány napon nincs is enybelyem az árnyékban. Hallottam, hogy a muló évekből ezernél többet töltött a földön. Ilyen módon szabadultak meg a világtól a nagy emberek és nem kötötték úgy a világhoz a szivöket, mint mi. Mint a bölcsek, ne gondolj a világgal. Vigyázatlanúl, könnyelműen ne tedd ki magadat a veszélynek. Ha kőből, ba vastól van is a lelked, szótmorzsol téged az égnek forgása. Ha kő vagy, akkor az kőzúzó vas, ba vas vagy, akkor meg vasat vonzó delej. Hallgasd meg az oktató tanácsot, hogy a halállal végződik majd életed. Ha hold vagy te, az (t. i. a sors) sötét felhő. Ha felleg vagy, tavaszi szél az. Te olyan vagy, mint a gyermek, az eg meg olyan, mint a bölcső. A sorsra van bízva a bölcső ringatása. A napból és a holdból csinál neked csengetyűket (gela^il) és a csengetyüzéssel és ringatással végre is elaltat téged. Ideiglenes bajlék a M. T. AK. ÉBT. A NYBLV- É8 8ZÉPT. KÖRÉBŐL. 1892. XV. K. 11. SZ. 109