Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

Ilainer fahr rezeg fiafiyrus-i/i/iíjteiiiáiye. A következő szám is a törökök garázdálkodása ellen fordul, de nem lázító kiáltvány vagy körlevél, hanem ismét csak írásba foglalt imádság alakjában, mely a nép között terjesztve, egy forradalmi fölhívással ért föl. «Az imádság nyilai — úgy hiszi a muhammedán ember — soha sem tévesztik czéljokat». Hadd emeljük ki még a sok nevezetes dolog közül, hogy ez iratban találjuk legelső actaszerü nyomát a török szultánok névaláírásában használt úgynevezett tugrának, melyet ezek szerint nem, úgy mint hagyomány szerint előadni szokták, legelőször az írni nem tudó I. Murád szultán használt névaláírás helyett. A ltainer föherczeg papyrusai azt mutatják, hogy Egyiptom mameluk-szultánjai is éltek e jelvényekkel (1384—1390. számok alatt), melyeket különben Karabacek kimutatása szerint (277. lap) már sokkal régebben a szeldsuk szultánok is használtak. —A heraldikát érdekli az 1323. szám alatt a XIII. századból bemutatott keleti czímer, két századdal régibb, mint- azon cserkesz czímerek, melyekről négy évvel ezelőtt Artin basa, egyiptomi tudós, egy nagyérdekü értekezést tett közzé.*) Már bevezetőleg mondottam, hogy a kiállítás és a tájékoztatóul szolgáló Führe,r csak legkisebb részét mutatják be a Rainer föherczeg egyiptomi kincses házának. Azon egy évtized alatt, melyet tanúlmányozásának szentelhettek, nem is volt elvárható, hogy a teljes gyűjteménynek végére járjanak. Amúgy is, vajmi futólagos ismertetésünk is tanúskodik róla, óriási a munka, melyet Karabacek és társai eddig végrehajtottak. A teendők nagy része a jövőnek van föntartva. Hogy csak egyet említsek: nem csekély fölvilágosítást remélhetünk még e gyűjtemény adataiból Egyiptom történetének a byzánczi írók tudósításai alapján eddig csak vajmi fölszínesen ismert korszakára, ugyanis azon pár évre nézve (010—018. Kr. u.), mely alatt a keletrómai hatalommal mérkőző, a szép Sírín-nel való szerelméről hires, Khosrau Parviz szaszanida király (090—028. uralkodott) Alexandriát megszállta és uralmát egészen Egyiptom déli részéig kiterjesztette. Történetírásunk nagyon kevés hirt bír adni Egyiptom viszonyairól e perzsa hódoltság idejében. Most több száz okirattal *) Trais di/1'érentes annuities de l\ait Itag (Rulletin de 1'JnRlilnt égyptien 1888, r,7—78. lapjain). [617)