Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

Rainer föherczeg jiajii/rus-i/i/iijteiiiém/e. 17 intő levele sem hiányzik, melyben két női ruha árát sürgeti a fizetéssel nem igen siető adóstól. «Hisz átvetted az árúkat — így végezi — ez még sem illik». Mindenféle levél útján, melyek nem igen voltak oly nyilvánosságnak szánva, melynek most ki vannak téve, az emberek belsőbb életviszonyaiba avatkozhatunk. A 039. számú írat a VIII. század egy szerelmesének lelki fájdalmát ecseteli; azt is megtudjuk belőle, hogy e szerelmes levél nem kocsipostán indult a levélíró szíve választottjához, hanem, hogy a «galamb szárnyaira bízta azt». Karabacek bizonyára nem kevés olvasót kötelezett le azzal, hogy ez ötletből egy képekkel ellátott érdekes jegyzetet közöl a postai közlekedés e módjának történetéről keleten. A Gl5. szám alatt egy árva fiú írásban fordul a helytartóhoz apai öröksége ügyében, (VIII. század). «Senkim sincs a világon — úgymond — Alláhn kívül és kívüled, oh uram. Ma balt meg édes atyám, mikor én kis fiú vagyok. Es mikor atyám meghalt, négy denára volt, melyek az ajtó fölött voltak elrakva. Ekkor eljött Szamba, elvitte a négy dénárt azon helyről és nékem semmit sem adott belőle. Most nincsen atyám, nincsenek szülőim, szegény ember vagyok. Kérlek, uram, parancsold meg, küldj azon emberhez, a ki a négy dénárt elvitte, hogy e tekintetben a jogot és igazat elismerje. Istenhez imádkozom hosszú életedért és áldásaiért.» Az eddig fölhozott szempontok koránsem merítik ki azon kategóriákat, melyekbe a gyűjtemény muhammedán osztályában kiálított okiratok sorolhatók volnának. Különös súlyt kellene még helyeznem azon defterszerü összeírásokra, melyek az ország egyes részeinek administrativ beosztására, egyes vidékek topographiai mozzanataira derítenek fén}'t és igy a történelmi földrajz tekintetében nagy fontosságúak. S még a politikai viszonyok ismeretére is néhány, valóban meglepő, tanúbizonysággal találkozunk. Ezek a 775, úgymint a 763, 788—789. számok alatt vannak kiállítva. Egyiptom muhammedán korszakában folytonosan a politikai pártok tusakodásainak volt színtere. A khalifátusban soha sem hiányoztak ily villongások, melyek az uralkodó családok folytonos váltakozását vonták magok után. Hiszen az abbászidák bosszú időtartamúnak látszó uralma alatt, a dynastia tagjai csak külsőleg képviselték a hatalmat, melyet valóságban a tartományokban fölülkerekedő vasallusaik gyakoroltak. A közBudapeeti Szemle. LXXVIH. kötet. 1?94. [615]