Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

14 líainer föherczrij pajii/riis-i/iptjteméiiye. nyomán már más alkalommal *) volt szó azon tényről, hogy az arab hódítók közigazgatás dolgában az alávetett tartomány régi viszonyait nem igen bolygathatták, söt kénytelenek voltak, jó ideig a régi rendszert, az alávetett nép közül kikerült hivatal­nokok segítségével a régi institutiók épségben tartása mellett folytatni. Ezzel az is járt, hogy a hóditás első évtizedeiben az administratióban nagyban járta a görög hivatalos nyelv. Csak G93-ban fejlődtek a viszonyok annyira, hogy a khalifátus a megelőző uralom hivatalos nyelvét, a görögöt, a nyilvános életből kiküszöbölhesse. E tényt csak nagyon zavarosan ismertük az arab történetírók nyomán, kik csak nagy általá­nosságban és könnyen érthetőleg, nem minden csűrés-csava­rás nélkül engednek reá következtetni. Most már nincsen szükségünk arra, hogy a történelmi forrásmunkák kétes kife­jezéseit magyarázgassuk és a való tényállást a múzeumokban elvétve található holmi ritka éremmel találgassuk. Az arsinoe-i levéltár okiratai teljes alapossággal tájékoz­nak az arab hódítási korszak közigazgatási viszonyaira nézve. Azok alapján, a miket belölök tanulunk, minden kérdésre hímezés-hámozás nélkül biztos feleletet adhatunk. Okirat­tárunk a képzelhető legkorábbi ideig terjed vissza. S épen azon körülmény adja meg neki sajátszerű becsét, épenséggel páratlan értékét, hogy ezerszámra ad elénk hasonkorú okira­tokat oly időből, melyekből a muhameddán világ eddigelé semmiféle írott emléket nem nyújtott. Rövid pár évvel Muham­med halála után kezdődik e csodálatos levéltár anyaga; az iszlám legrégibb korszakai, a négy első khalifa és az omajjá­dok uralma oly dús anyaggal vannak képviselve, hogy csupán belölök is azon idők közigazgatási viszonyait a leghitelesebb módon reconstruálhatjuk. Omar khalifa uralkodásának ideje (a hidsra 13—23, Kr. u. 634—644) egy tuczat hivatalos irattal van képviselve akiállítás harmadik termében (Führer, 137—140. lapjain, 550—562. szám alatt). Ott találjuk 643 Kr. u. kelettel erede­tijét maga a hódító hadvezér 'Amru által a heracleopolosi kerület pagarchájához intézett rendeletnek, melyben a kerüle­tét megszálló arab katonák és lovaiknak eltartásáról részlete­sen rendelkezik. A rendelet görög nyelven van írva; ezt ugyan *) Akadémiai értesítő 1893. évf. 004. lapján. [612]

Next

/
Oldalképek
Tartalom