Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

A BUDDHISMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. 33 északi buddhisták között honosodott meg,

1 kikkel az iszlám érintkezésbe került. A muhammedán szúfi-szerzetesek a rózsafüzér használatát csakhamar elsajátították és a saját vallásuk formuláihoz alkalmazták (99 szem az isten kanonikus neveinek száma szerint). Már az iszlám III. századában (IX. sz. K. u.) biztos nyomával találkozunk a rózsafüzér ájtatos használatának, még pedig a keleti iszlámban, ott, a hol a szúfi társaságok voltak elterjedve. A nj'ugati iszlám tudósai még a XIV. században is mint a muhammedán hagyománynyal meg nem egyező újítást ellenzik használatát. De még keleten is, átvétele első idejében, az irányadó vallásos körök nem szívesen látták ezen a szúfik révén a köznép között elterjedő ájtatos szokást, mely a szúfiknak jó szolgálatot tett a szemlélődésükkel kapcsolatos ájtatos formulák elmondásában. E szokás megítélésére nézve nagyon jellemző, hogy midőn a szúfiság egyik megalapítójának, Abu-l-Kászin el-Dsunejdnek (megh. 909.) kezében rózsafüzért láttak, még azt a szemrehányást tették neki, hogy a jobb osztályokból való ember miképen használhat ily tárgyat. «Nem mondok le — úgymond — oly eszközről, mely engem abban segít, hogy Allához közelebb jussak.» A buddhista barátoktól eltanult e szokás a századok folytán a szemlélődő dervisektől az iszlám mind tágasabb köreibe átszivárgott.® De még a XV. században is akadtak ellenzői. Az egyiptomi Al-Szujűtinak (megh. 1505.) még egy védőiratot kellett intéznie a rózsafüzér használata mellett azok ellen, kik mint az iszlámtól teljesen idegen szokást ítélték el.

3 E mondai és gyakorlati jelenségek arra tanítják az iszlám történetének kutatóját, hogy a középázsiai szúíiságot a buddhista befolyás körébe kell helyeznünk. A szemlélet ezen módjának igazolására szolgál azon tagadhatatlan rokonság is, mely a szúfiság alapvető gondolatai és a buddhismus megfelelő tanitása között fennáll. Az a lelki hangulat és szellemi irány, mely a szúfi gon1 Tibetre nézve Ph. Ed. Foucaui Le Lahta Vislara II. k. (Annales du Musée Guimet T. XIX. Paris, 1892. 64. 1.) 5 A részletekről szóltam: De rosaire dans V

Islam czimú értekezésemben. (Revue de l'Histoire des Religions, 1890, XXI. k. 295— HOI. 11.1 3 Broekelmauu Gesch. d. arab. Litleratur. II. k. 152. 1. 187. sz. [895]