Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
A BUDDHISMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. 31 n. Már az iszlámot megelőző időkben élénk kereskedelmi érintkezés volt India és Arábia között. Indiai hajók sűrűen fordulnak meg az arab félszigetet körülvevő vizekben és érintik jelesül a déli és nyugati partok kikötőhelyeit, a hol az ország termékeit, tömjént és nemes fémeket vesznek fel, míg Indiából különösen fűszereket és mindenféle finomabb fanemeket szállítanak a kopár, erdőségekben szűkölködő Arábiába. Hogy mily tárgyakra terjedt a bevitel, legjobban az arab szótár bizonyítja. Már a régi arab költészeti emlékekben előforduló fűszernevek közt van egy jó csomó ind kölcsönszó. S így vagyunk a fanevekkel is. 1 Régi idők óta Indiából szállították továbbá az arabok® jobb minőségű pengéiket is. Saját országuk vas- és aczéltermelése csak silány minőségű kardokra szolgálhatott. Már a régi pogánykori költőknél különös magasztalás tárgyát képezi az indiai kard: «hinduvdni» vagy az indiai művészettel előállított kard: tmuhannail». s Mindezen szavak élénk tanúi az arab-ind kereskedői érintkezésnek. Ellenben nincsen nyoma, hogy az anyagiakra terjedő ez érintkezés szellemi hatással is járt légyen a régi időben. A régi arab kultúrának nincsenek kimutatható ind elemei. Muhammed hirdetésében sincsenek; pedig a próféta lelke, mint már láttuk, mindenféle idegen hatás iránt nagy fogékonyságot mutat. A partokat érintő indusok lerakták áruikat és felvették, a mi nekik való volt; aztán tovább álltak. Szellemi érintkezés e közlekedésből nem fejlődött; az országban nem telepedtek meg mint p. o. a perzsák, kiknek szellemi hatása az iszlám előtti időbe nyul vissza Csak az iszlám hódításai hozzák az arabokat az ind szellem 1 E kölcsönszókat együtt találni Völlers munkájában: Az arab kiilr.simxzókrvl, Zeitschrift der deutscheu »norgenländischen Gesellschaft, IV. köt. 050. 1. Közülük a dolgok ismerője könnyen kiválaszthatja a régi korszakbau használatos szavakat. 1 A talmudban is ('Abódá zára fol. 16*) parzelá hindevá'a (indiai vas). A Tanchúmá midrásban (ed. Buber) Deut. 10. ult. szó van arról, hogy valaki «indiai kardot talál, melynek nincsen párja az egész világon ; ezért azt mondja, hogy ily kard csak királynak való». ' Schwartzlose Die Waffen der allen Araber. (Leipzig, 1886.) 128. 1. [867]
