Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Az arab nyelvjárások legújabb irodalma. In: Nyelvtudományi Közlemények 25 (1895) 90-96. [Heller 182]

AZ ARAB NYELVJÁRÁSOK LEGÚJABB IRODALMA. 91 pl. a Walliné, ki a tőle gyűjtött 'beduin-költemények ismertetése alkab mával az arab hangtan alapját vetette meg') és Wetzsteine a szíriai sivatagban tanyázó beduinok nyelvjárásáról.

2) Spitta úttörése után az ő általa megmutatott módszer szerint fogtak valamennyi arab nyelvjárás feldolgozásához.

1 E törekvések már most egy egész irodalmat teremtettek, melynek puszta bibliographiai felsorolása is [túlságosan sok tért igényelno. Csak azt az ogyot akarom megomlítoni, hogy most, a mint ezt Vollers-nek, Spitta hivatalos utódjának kitűnő munkája') legjobban mutatja, az uj irány hatása alatt, még a pusztán gyakorlati czélra rendelt'nyelvkönyvek is tudományos alapvetésre épülnek. Az arab nyelvjárások között régibb időben egyről sem termett annyi nyelvtan, szókönyv és a gyakorlati elsajátításra szolgáló segédkönyv,) mint az Afrika északi részén élő arab nyelvjárásról, az úgynevezett maghrehi, azaz nyugati dialektusról. Ennek feldolgozásában már a XVI. század elejétől kezdve 4) legelőször a spanyolok működtek, kapcsolatban azon ténynyel, bogy e dialektus egy fél évezreden át élő nyelve volt Spanyolország lakosságának. A Spanyolországban uralkodó mórok e nyelven beszéltek. Az arabul beszélő mohammedánok között eszközlendő bittérítés elősegítése volt e legrégibb nyelvkönyvek közvetlen czélja. Sűrűbben azonban évszázadunk harminczas évei óta jelentkeztek a maghrebi dialektus feldolgozásai, még pedig a franczia. irodalomban. Könnyen sejthető annak oka, hogy miért részesült éppen az északafrikai arab nyelvjárás ily kiváltságos gondozásban, és miért éppen franczia részről. Algeria meghódítása által ugyanis az [ottani arab nyelvjárás gyakorlati ismerete életbevágó szükségévé vált ezer meg ezer franczia embernek, kik Algériában mint állami hivatalnokok működnek, vagy mint gyarmatosok ott megtelepedtek, vagy akár csak mint utazók az ország nyelvének ismoretére szorultak. Francziaország politikai érdeke, vagy akár — a mint mondani szokás — kultúrmissziója Afrika északi *) Számos czikkben, molyek a Zeitschrift der deutschen morgen!. Gesellschaft V. VI. IX. és XII. köteteiben jelentek meg, különösen Uber die Laute des Arabischen und ihre' Bezeichnung IX. köt. (1855) 1—69. 1. XII. köt. (1858.) 599—675. *) Sprachliches aus den Zeltlagern des syrischen Wüste (U. o. XXIT. küt. (1868) 69—198. 1. *) I,ehrbuch der aegypto-arabischen Umgangspraclie mit Übungen und einem Glossar (Kairo, 1890). *) Arte para legeramente saber la lingua araviga. Vocabulista aravigo in letra castellana (Granada, 1505.). E ritka könyvből (szerzője Pedro d'Alcola) újabb kiadást de Lagarde eszközölt. [683]