Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 A történeti közleménynek épen úgy megvan a hagyománylánczolata (isznád), mint a vallásos hagyománynak (hadíth).*) így aztán megesik, hogy a mint azt példáúl még Al-Tabarínál láthatjuk, egy s ugyanazon eseményt a szerint a mint róla való tudás több szemtanúra nyúl vissza, több versioban közlik. Ezzel a mi kritikánknak oly anyagot juttattak keze ügyébe, mely az iszlám történetének positiv felépítésére minden tekintetben alkalmas. S minthogy a személyes források névszerint vannak felemlítve, még arra is kiterjeszthetjük figyelmünket, hogy ha egymással ellenmondó tudósítások forognak fenn, az egyes közlőket nem pártszempontok tették-e elfogulttá a tények felfogásában és előadásában. Azon beható vizsgálat, melynek az utolsó két-hár-om évtizedben a khalifátus történeti forrásait alávetették, tényleg azt bizonyította, hogy európai tudományunk, az épen fölsorolt kritikai szempontok alkalmazása utján, Ázsia története azon hetedfél évszázadának, mely Muhammed fellépése és a khalifátus pusztulása között lefolyt, tiszta és objectiv felfogására tudott emelkedni. Az utóbb említett esemény, a khalifátus pusztulása, nemcsak a muhammedán államiság történetében, hanem a történetírásban is nevezetes fordulópontot jelöl. Hulágu, mongol khán, 1258-ban véget vet az abbászida khalifaságnak. Ez intézmény egyiptomi folytatása csak halvány árnyéka az egy fél évezreddel ezelőtt a szaszanidák örökségébe lépett khalifaságnak. Az emberek lassan-lassan hozzászoktak a szultánok uralkodásához és nem igen kutatták theocratikus jogosultságát. A történetírásban most már csak régiség számba megy azon századospártharcz,mely az omajjádák bukását vonta maga után. Actuális érdekkel, mely a történetírás irányát igazíthatta volna, egyátalán nem birt már. Inkább a tudákosságot izgatta, semmint a személyes részrehajlást.**) A történetírás czélzatosságára már most nem szolgált *) Lásd: Az iszlám, 110 és kk. lapokon. **) Al-Makrizi a XIV. században foglalja össze e kérdés adatait: JJie Kämpfe und Streitigkeiten zwischen den Banu Umayya und Banu Haschim; eine Abhandlnng von .... Makrizi, ed. Gerh. Vos. (Leiden, 1888). [679]