Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]

A rOGÁNY ARADOK KÖLTÉSZETÉNEK HAGYOMÁNYA. 7 hogy a pogány költészeti hagyomány történetét, keletkezését, tenyészését, elfajulását és azon visszahatást, melyet különösen a hamisítások gyártásában nyilvánuló elfajulás előidézett, annak fejlődő mozzanatai szerint megismerje. S itt szükséges, hogy tanulmányunk a pogány arab költészet •legelső kezdeteire nyúljon vissza. II. Az arab hagyomány nem igen sok adatot ad rendelkezésünkre a pogány költészet legelső kezdeteire és a költők állására nézve az ősi társadalomban. Az iszlám teljesen megszakította a régi viszonyok folytonosságát és ennélfogva csakhamar eltűntek a régi idők hiteles emlékei. Az őskor homályából csak azon mozzanatok emelkednek ki, melyek a pogányságnak vallásoB szempontból közömbös társadalmi körülményeivel állnak kapcsolatban. A vallásos felfogással többé kevésbbé kapcsolatos részleteket csak nagy bajjal reconstruálhatjuk. Ily helyzetben vagyunk a költészet kezdeteivel is. A költők hivatása és működésük természetének meghatározására nézve ennélfogva azon műszók régi értelmének megismerésére is utalva vagyunk, melyek a régi időkből az iszlámba s átöröklődtek. Abból, hogy mily nevekkel jelölték a költőt és a költeményeket, némi valószínűséggel vonhatunk következtetéseket arra nézve is, hogy mi volt a költőnek hivatása, miből állott működése és feladata a pogány őskorban. De mindenesetre itt nyomban hozzátehetem, hogy ez etymologiai következtetések, mint minden más téren is, bár erős segítséget nyújthatnak a praehistoricus művelődési állapotok kimutatásában, mindamellett nem jogosítanának fel a biztos állítások koczkáztatására, addig, míg a puszta szóknál tartalmasabb adatokkal nem támogathatjuk azt a tanulságot, melyet az ősi műveltségi viszonyokra nézve nyújtanak. Ez igazság tekintetbe vétele vajmi sok túlzástól óvná meg a különféle összehasonlító disciplinák művelőinek vérmes bizalmát a szók és gyökerek, összehasonlító módszerrel reconstruált ősjelentésének döntő erejében. Az arab költészet őskorára nézve is a szók jelentése fontos adatokat és támasztó pontokat szolgáltat; de nem élnék azon joggal,