Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

20 A történelirás az. arab irodalomban. annak lehetősége, hogy az efajta elbeszélések Arábiába ugyanazon csatornákon szivárogtak, a melyeken az a nagyszámmal előforduló perzsa vendégszó, melyekről föntebb megemlékeztünk, hatolt be az arabok nyelvébe. Midőn az imént azon kedvezőtlen viszonyról szólottunk, melyben az iszlám vallásos iránya a történelmi elbeszélések míveléséhez helyezkedett, megemlítettük azt is, hogy e hangulat igazolására rendszerint a Korán e szavaira hivatkoznak : «Vannak emberek, kik hiú beszédet vásárolnak, hogy az Alláh útjáról eltévedjenek tudomány nélkül». E szavakhoz némely hagyományos magyarázók a következő adatot fűzik : «Ez a vers valami Al-Nadhr h. Al-Hárith ellen van intézve. Ez a perzsák könyveit megvette (más versió szerint: Hirában járt és ott a perzsa történeteket eltanulta) és a kurejsita araboknak (kikhez Muhammed első beszédeit intézte) elbeszélte tartalmukat. «Muhammed az 'Ád és Thamúd népek pusztulásáról regél nektek ; ime én szebb meséket tudok néktek elmondani Itusztemról és Jszfendiár-ról és a perzsa királyokról».*) Ez a Nadr fia volt Hárith b. Kalda, iszlám előtti arab orvosnak, ki sokat járt Perzsiában ós a perzsa udvaron is megfordult: sőt Ihn Abi Uszejbi' íi, íXZ orvosok életrajzait tárgyaló munkájában, tőle egy könyvet is említ, melyben azon beszélgetéseket örökítette volna meg, melyek közötte és Anusarván perzsa király között az orvostudományról folytak.**) Nadrnak már ezen a réven is módjában volt a perzsák történeteivel megismerkedni és belőlük egyet-mást mekkai körével közölni. Ha ez adatra nem is óhajtunk fölötte nagy súlyt helyezni, mindenesetre figyelmet érdemel egy későbbi időre vonatkozó tudósítás, mely szerint Abű Zubejd Harmala b. Mundir, arab keresztyén, Othmán khalifa kortársa, «sokat fordult meg a perzsa királyok udvarán és nagyon járatos volt a Szijar-okban».f) Szijar (egyes szám: szíra) alatt értik a perzsáknál nagy mértékben elterjedt király-történeteket.ff) E szórványos adatok mindenesetre azt mutatják, hogy *) Ibn llisám. Muhammed élete. ed. Wüsteiifeld, I. p. 191 Alii ej dávi, Commcnlarius in Coranum ed. Fleischer I. p. 112. **) lbn Abi Uszejbi'a ed. Müller I. p. 113. I) Kitáb al-agáni XI. köt. 24. lap. ff) Lásd: Muhammcdanische Studien. I. köt. 172. 1. 2. jegyzet. [666]