Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]
12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 menyi alakjaik, melyek büszke dicsekvésök tárgyait képezik, az arab erények fénylő példányképei; e kornál nem régiebbek Hátim Tejj, a nagylelkűségéről híres sejkh, nem Antar, a sivatag arszlána, egy szövevényes lovagregény központi alakja, nem Imru-ul-Kejsz, az apjától kitagadott kóborló királyfi, ki a byzanczi császár udvarán is megfordúl ós midőn a vérbosszú szent kötelessége híja vissza hazájába, útközben Angorában Herakles módjára — nevezetes találkozás! — egy méregbe mártott köpeny fölvétele által találja halálát idegen földön. Az arab őstörténet ez alakjai egytől egyig alig Bzáz évvel előzik meg Muhammed föllépését. Nincsen semmi nemzeti mythosza az araboknak, mely azt mutatná, hogy valaha számot kívántak volna adni gyermekeiknek nemzetök múltjáról, hogy képzeletök valaha nagy ós bámulandó alakokkal töltötte volna ki a nemzet őskorát, hogy zengzetes nyelvök a törzsek gyülekezetében, a pásztortűz mellett az ősök harczairól és vándorlásairól rególt, hősökről ós patriarchákról énekelt légyen, kiknek tisztelete, kiknek bámulása a későbbi nemzodékok idealismusának és bátorságának táplálékot nyújthatna. A nemzeti élet mind e mozzanatát hiába keresnők régiségük egyedüli emlékeiben, melyek költószetökben reánk maradtak. Költőik, midőn borról és szerelemről énekelnek, harczról ós vérbosszúról, a vándorlás veszélyeiről, a sivatag borzalmairól, melyekkel apróra leírt tevéik hátán küzdenek meg, mindig az életnek csakis pillanatnyi érdekeit és múló vonatkozásait tükrözik : soha sem emelkednek föl a magaslatra, melyről a távol múltba is pillantást vethetnének. Nem fogunk csodálkozni azon, hogy ily lelkű emberek között eposz soha sem fejlődött ki azon apró csirákból, melyek reá alkalmat nyújthathattak volna. De még történeti életök is a Kr. u. V. század mögött jóformán egy teljesen üres lap, melyet az iszlám tudósai vallásos legendákkal, buzgó genealogok tendentiosus koholmányokkal, történelem számba semmi esetre sem mehető adatokkal töltöttek ki. A félsziget története legfontosabb fordulópontjainak semmi nyoma az arab hagyományban. Erre nézve igen tanulságosak a következő példák: Az ékiratokból arról nyerünk tudomást, hogy már 715 Kr. e. Assyria királya nagy hóditó hadjáratot indított «a távollevő arabok ellen», kik a sivatagot lakják, s kikről a böl[649]
