Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Muhammedán propaganda Amerikában. In: Budapesti Szemle 80 (1894) 45 - 60. [Heller 169]

Muhammedán propaganda Amerikában. 53 nek intézői menesztettek. De azért Muhammed vallásáról is szóltak a chicagói gyülekezetben. Csakhogy nem muhammedánok vitték a szót, hanem európai, ázsiai és amerikai keresztyének, kik előadásaikban az iszlám különféle mozzanataival foglalkoztak. Kidder, tudós missionárius tanulságosan ismertette a marokkói iszlám babonás nézeteit és szokásait, Washburne, a konstantinápolyi American College igazgatója, a muhammedán erkölcstan viszonyát ismertette a keresztyén erkölcstannal szemben. Nagy föltűnést keltett, midőn Dsibarra, szíriai görög nem egyesült püspök, azon kijelentést tette, hogy a keresztyénség és az iszlám között fenfor^ó különbségek a legkönnyebb módon kiegyenlíthetők. Az O-Testamentomot, az evangéliumot és a Koránt, mindhármat inspirált könyvnek tekinti; azt hiszi, hogy helyes magyarázat mellett, a keresztyénség és iszlám közötti ellentéteket teljességgel el bírná oszlatni.*) De az angol és az amerikai reverendeken ós a szir püspökön kívül még egy muhammedán ember is Bzólt az iszlámról, és e muhammedán nem volt más mint Muhammed Alexandre Webb. Mint czélzatos apologetája lépett föl azon vallásnak, melyben nem született, hanem melyet csak érett férfi korában vett föl; agyba-főbe magasztalta Muhammedet, mint prófétát, bizonyítgatta, hogy merő rágalom azt állítani, hogy a Koran tana a polygamiának kedvez, hogy a rabszolgaságot tekintélyével fedezi, a nőket alacsony társadalmi állásra szorítja stb. Webb túlzásai nem igen találkoztak a vallásparlament tagjainak tetszésével; sőt állításai — mint a gyülekezet eseményeit leghívebben ismertető egy franczia jelentésben olvassuk : — «ont soulevé de vives protestations de la part de l'auditoire». Nem volt, ki pártját fogta volna. Pedig az ö választott élethivatására nézve nagy várakozásokat kapcsolhatott e föllépéséhez. *) Lásd Bonet-Maury kimerítő jelentését: Le parlement des religions ä Chicago (a Revue de Vlvistoire des Religions XXVIII. kötetében.) [627]