Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]
4 i)K. GOLDZIHKK IGNÁCÉ. kéziratokat is. Nem is említve azt, liogy a valóban belbecscscl biró és hasznavehető kéziratok, minthogy azokat régi idő óta európai bibliophilok lassankint átvándoroltatták Európa nagy gyűjteményeibe, mindinkább ritkábbakká válnak az arab könyvpiaczokon, úgy hogy tudományos fontosságú kézirati munkákat — legalább arab téren — most inkább keresünk a British museumban Londonban, az Indian Houseban ugyanott, a Bodleyánában Oxfordban, Refa'ijjában Lipcsében, a Legatum Warnerianumban Leydenben, a Sprenger Wetzstein és Petermann-féle gyűjteményekben Berlinben, mint ott, honnét ezen könyvtárakba kerültek; mondom, nem tekintve azon körülményt, hogy az arab philologia és a mohammedán vallástudomány legfőbb és legrégibb kútfőit az európai tudományszomjnak anyagi áldozatkészséggel párosult energiája elsöpörte azok sajátlagos hazájából oda, hol e tanulmányok az utóbbi évtizedekben új hazára találtak: — még egy körülmény állott be, mely a kéziratok gyűjtését ez idő szerint eltávolitotta a napirendről. A mohammedán embereknek minden Európa utján megismert találmány felhasználása ellen, mely náluk meghonosodni kezdődött — nem- zárva ki a gőzmozdonyt és a távirdát sem — eleinte rémitő ellenszenve mutatkozott. Midőn Damaszkusban legelőször lépett fel a telegraph, mint hallottam, a vallástudósok között nagy vita támadt a fölött, vajon igazhitű muszlimnak megvan-e engedve, hogy éljen ezen újítással vagy sem; mig végre a tudósok feltaláltak valami traditiót, a melybe belekapaszkodhattak e » bid'a« felhasználásának megengedésére nézve. »Bid'á«-nak neveznek tudniillik minden vjitást, melyről feltehető, hogy a próphéta nem ismerte, nem is használta. Némelyek, mint a wahabí'k és némely, különösen északafrikai orthodox körök, egészen a dohányzásig terjesztik a bid'á fogalmát; a syriai ember pedig, ha nem is azért, hogy a fogalom vallási consequcntiájának alá vesse magát, de mégis elég jellemzően, az egy tized óta lábra kapott papirszivarkákat szokta bid'ának nevezni a csibuk és arghíle ellenében. Midőn tehát legelőször volt szó a könyvnyomdászat meghonosításáról, természetesen a »pharisaeusok és Írástudók« rögtön előállottak azou ellenvetéssel, hogy az ilyen frengi találmány be[68]
