Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
42 GOLDZIHER. a kiadó jóhiszeműségében valódi Vakidí-féle munkának tartott. Ezen könyvben többek között leíratik azon jelenet, midőn Muhammednek a görög császárhoz küldött térítő követei a görög papokkal vitatkozásba bocsátkoznak. Nagy mise celebráltatik a muhammedánok szeme láttára a görög szertartás egész pompájával. Azt gondolják a papok — úgymond történetírónk — hogy aranyos ruházatuk és a tömjén illata hatni fognak az együgyü arabok képzelődésére. De ők nyíltan protestálnak minden ellen, mi szemeik előtt végbe megy, mely protestátiót azon csodaszerii jelenet kiséri, hogy a templom falai remegni kezdenek és a papok pásztorbotjai tántorognak. Végre a papok egyike azon gondolatra jő: tán jobban fog a muhammedánok lelkére hatni, ha bebizonyitja a görög szellem előbbrevalóságát az arab szellem fölött. „Ó arabs atyafi!" igy szólítja meg a császár Rifá'a b. Zuheirt, a protestálok legelőkelőbbikét, kiről történetírónk azt beszéli, bogy a himjár könyvekben jártas és az ősrégi könyvekben olvasott egyéniség volt, „hogyan hínak téged?" „Mi közöd", felel az arab, „ó császár az én nevemhez? hisz nem vagyok én a te kategóriádból való, hogy jogod volna engem kérdőre vonni." „Igaz" — igy szól egy patriarclia (bitrik) — „nem hozzánk való egy ember ezen arab, hisz nincsen semmi tudománya az ő népének, a bölcseségnek még hírét sem ismeri; hisz ő egy bolygó beduin, ki csak a sivatag vad állatait tanulmányozta és csak a roszak társaságát ismerte meg. A bölcseség mi köztünk támadt és tudósaink közt vált nyilvánossá, a görögök közt van kútfeje, a syrusok keble a tudományok edénye; de hol van az araboknál bölcscség, mely örökségként az emberekre szálhatott volna, hol van egy tudomány, melyet ők tanulmányozhatnának? Hiszen csak a mi tudósaink birnak ily kitűnőséggel, csak a mi királyainké az igazságszeretet. Köztünk lépett fel N. Sánuézve tántorithatlnn hittel viseltetik, a minek bevezetésében és jegyzeteiben ad kifejezést. [34]