Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 33 iráni mondakincs már veszendő félben volt; úgy nagy müvének egy pár helyéből az arabismus elleni polémiája, habár leplezve is, visszatükröződik. Igy midőn az arabok magaviseletét Feridún követjeinek ellenében ecseteli, a figyelmes olvasó észreveszi, hogy a költő az arab emberek elhizakodását különösen törekedik kiemelni 1); úgyszintén Iregben, Feridűn kedvenczében, az iráni faj typusát akarja bemutatni, és szenvedéseiben is az iráni fajnak az arabok általi elnyomatását akarja képletileg kiemelni 2); Selm, Firdúsí, Sémje — és .pedig azon ethnographiai jelentésben, melyet e név a mi modern tudományunkban is Iránnal és Turánnal viszonyítva bir, — mint roszakaratú, szenvedélyes és cselszövő ember mutattatik be. 3) IV. Mikor kezdték az arabok tüzetesen körvonalozni és okadatolólag előadni azon követelő állitásukat, hogy az ő nemzetiségük az, melyet a világ összes népei között illeti az elsőség? Feltehető, hogy ezen korlátolt és hogy úgy mondjam kisvárosias világnézlet szoros összefüggésben áll azon ténynyel, hogy az észak-arab törzsek az iszlám előtt nem érintkeztek, vagy legalább igen gyéren jöttek összeköttetésbe a világ távol népeivel. Az iszlám hóditásainak bámulatos eredményei fokozták ugyan és öntudatosabb meggyőződéssé fejlesztették az arab faj ebbeli állításait; de egészben véve azon érintkezés, mely az iszlám terjedése következtében közelebb hozta a többi népeket az arabokhoz, másrészről nem csekély horderejű tényezőül szolgált arra nézve, hogy ezen egyoldalú világnézet műveltebb és észszerűbb alakba öntessék. >) Pálmámé ed. Molil p. 124, vers 121 — 129. 2) ibidem p. 139. 3) ibidem p. 140. V. ö. ínég Zohak jellemzését és szerepéi. FirdftsTnál. — Megjegyzendő, hogy az arahophilok is némelykor költészeti alakban támadták meg a kósmopolita iskola képviselőit; 1. például Abu-1'Abbás an-Násí költeményét, melyben a I-K in dinek (ki a görögökről azt állítja hogy Kahtán rokonai) állítása czáfoltutik, Ibn Bndrún-nál e. h. P- f A. [37]
