Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABDKNAI,. 31 De az arab nemzetiség tömjénezői nem tűrték nyugodtan az ily nyomós és a történelem tanúságára támaszkodó támadásokat. Megczáfolásukra Ibn Kuteiba, a hires tudós, vállalkozott. Mielőtt ezen tudós álláspontját érinteném, még egy bibliographiai nehézségről a/tarok emlitést tenni, melyre ez alkalommal bukkantam. Kútfőm szerint Ibu Kuteiba czáfolata egy ily czimü munkájában fordul elő: JoL*ü g, „az arabok kitűnőségeiről." A könyvészek, első sorban Ha£í Cbalfa, mitsem tudnak Ibn Kuteiba ily czimü munkájáról; sőt, mi több, Ibn-an-Nádim a szóban forgó tudósnak: Oj.*JI xj^-w-áJI i jLxí'') czimü könyvéről szól, miből az tűnnék ki, hogy Ibn Kuteiba a áu'űbijja párt szellemében irt egy könyvet. De lehetséges, bogy a két czim ugyanazon egy könyvre vonatkozik, ugy hogy az utóbbi czim azt jelentené, hogy Ibn Kuteiba az illető könyvben a „tcszvije" (egyenjogúsítás) álláspontját megtámadja. Ibn Kuteiba czáfolatában a következő álláspontot foglalja el. Reá mutatván Muhammednek állítólag a nemesség igazolását czélba vevő nyilatkozataira, igy folytatja elveinek körvonalozását: „Az arabok igy szóltak: Az emberek mindaddig boldogságban élnek, a mig köztünk különbségek léteznek 3); a mint pedig mindnyájan egyenlőkké válnak elvesznek. Azaz: mig az emberek közt vannak nemesek, kitűnők, addig jól inegyen dolguk; ha pedig mindnyájan egyenlő rangúak, elvesznek. Kitűnik ennek igazsága abból Habíb nevíi tudós munkát irt ily czimmel A g biV.. ,MI auJLiböJ! JoLűj jJo! ^jo üJliJIj, melyben a Sakáliba (itt nem szlávok mint rendesen, hanem a spanyol uralkodók testőrei között található idegenek) kitűnőségét tagadó arab tudósokat czáfolja. ') Fihrist I p. ,) Függelék I, b. 3) Hammer p. 336 egészen helytelenül igy forditja ezen helyet: „Die Menschen wählen immer das Ausgezeichnete, denn wenn sie gleich wären, würden sie zu Grunde gehen". [33]