Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
28 GOLDZIHER . ellenségei sokszor azon szerepet, melyet az iszlám bibliai legendái Isinaelnék tulajdonítanak, Izsákra ruházzák át; mert öt tekintik ősapjuknak az arabok Ismaelja ellenében. A Genesis XXII. elbeszélt történetre nézve pl. a muhammedán legenda Ismaélt csempészi be Izsák helyébe '). Az iszlám persa elemei saját aspirátióik indokolására Izsákra ruházzák ismét azon áldozati szerepet, melyet az arab elem megvont tőle; ugy bogy a muhammedán theologiában nagy vitás ponttá fejlődött ki azon kérdés, ki a tulajdonképeni ^oó (áldozott)? Ismaél-e vagy pedig Izsák? — Ábrahámtól való származásukat a persa elemek még egy másik körülmény által is törekedtek megerősíteni. Tudva van, bogy az arabok mily legendákat fűznek a Zemzem forrásához; azt mondván, liogy ez azon forrás, melyet isten csudálatos módon mutatott meg a gyermek Ismaélnek, midőn a sivatagban elhagyatva és szomj által gyötörtetve hevert. A Zemzem az iszlámban a Mekkába való búcsújárások alkalmával nagy szerepet játszik. A persák nem tűrhették azt, hogy a Zemzem mondája által az iszlám egy nevezetes ritusa tiszta arab, mert Ismaél személye körül csoportosuló, jelleget öltsön. Mit tettek tehát? Hozzá költöttek az Ismaél mondája helyett egy tiszta persa jellegű mondát és Sabur, régi persa király, személyével hozták összeköttetésbe. Egy másik monda szerint, melyben a persák abrahamidicus jellege közvetlenül kiemeltetik, és melyet Mas'űdí 2) közöl, a persák még az iszlám felvétele előtt zarándokoltak volna Abraham tiszteletére ezen szent forráshoz; egy szokás, melyet legutószor Sásán b. Bábek gyakorolt légyen 3). ') Weil, Biblische Legenden der Muselmänner (Frankfurt a. M. 1845) p. 87. 2) Les prairies d'or II p. I^A 1- v- ö- Kazwiní I. p. (<]<]. Dozy: De Israeliten te Mekka (Haarlem 1864) p. 150, egészen felforgatja a tények valódi állását, midőn azt teszi fel, hogy a persa ókorba visszanyúló adatokat magok az arabok költötték volna azon czélból, hogy á Zemzem tekintélye annál szilárdabb lábon álljon. 3) Jákűt II p. <jjc|. Másrészről az arabok is költöttek mondákat, melyek szerint a persák között egyes kiváló emberek régtől fogva isteni inspirátió utján jutottak volna azon meggyőződéshez, hogy az arab elem [34]
