Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
24 GOLDZIHER. inuk alá, de semmit nem találtak fel eszükkel, és a szellemi téren soha kezdeményezők nem voltak." „Hát akkor a görögök" szólánk mi. „Azok sem" felelte kérdezőnk, „mert ők csak művészetekben tűntek ki." Most a dunaiakat hoztuk fel; de kérdezőnk nekik csak felületes szellemdússágot akart tulajdonítani. Midőn az indusokat hoztuk fel, egyoldalú bölcsészeknek nevezte őket; az aethiópokat sem ismerte el, midőn ezen népet véltük a világ legeszesebbikeként felhozhatni, sőt Alláh teremtményei között a legeslegroszabbaknak mondta őket; a törököket pedig ragadozó kutyáknak nevezte. „Hasim törzse" úgymond, „a legnemesebb, ha egyes kiváló embereit veszszük tekintetbe; mi pedig (az arabok összesége) a kitűnők nagy számára nézve vagyunk a legkiválóbbak." ') A su'übijja-iskola ezen pontra nézve máskép vélekedik. „A nem-arabok közül — úgymond szószólójuk 2) — a föld bármely részén voltak királyok, kik annak számos országát hatalmuk által egybegyüjték; voltak városaik, melyeket uralmuk állal egybekapcsoltak 3); törvényeik, melyek szerint Ítéltek; bölcsészeti rendszereik, melyeket ők gondoltak ki; találmányaik, melyeket ök hoztak létre, mind segédeszközökből, mind pedig művészetekből állók; igy pl. ők találták fel a finom szövetek készitését, és ez a találmányok leghiresebbike; ők találták fel a sakk és egyéb játékokat; ő nekik köszönjük a görög bölcsészeket, kik a mindenség lényege és a törvények fölött elmélkedtek; nekik köszönjük az asztrolábot, mely észköz által a csillagokat lehet felmérni és a távolságok ismeretéhez lehet jutni, a sphaerák körmozgásairól 4) számot adni és a napfogyatkozást megismerni. Mindezekből az araboknak semmi sem jutott. Nem volt nekik uralmuk, mely a föld különféle helységeit egy hatalom alá gyűjtötte, legtávolesőbb részeit ') ibid. I fol. 173. 2) Függelék I, a. 3) Ham mer 1. c. 335, ki ezen egész darabot fölötte hanyagon forditotta: „ Die Nichtaraber haben auf der Oberfläche der ganzen Erde Städte erbaut, Herrscher und Philosophen hervorgebracht". *) Hammer 1. c. egészen helytelenül: den Umkreis der Himmel. [34]
