Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, m. köt., 8. sz.) [Heller 30]
16 GOLDZIHER . midőn ők birták a hatalmat, nem szorultak mi reánk, arabokra; most midőn mi uralkodunk ő fölöttük, mi nein lehetünk el nélkiilök; minden dologban, meg saját anyanyelvünk elsajátításában is reájuk szorulunk" '), mit az arab irodalomtörténet bőven erősit. De mint mondám, minél inkább terjeszkedett a muhammedán hatalom Ázsiában és Afrikában és minél tágabbá vált Muhammed vallásának birodalma: annál inkább fejlődött az oly rendszerré, melyben az arab nemzetiség, ámbár nem voltak benne feltalálhatók azon értelmi tényezők, melyek a persa elem fölé emelhették volna, elnyomta politikai önállóságával együtt nemzetiségét is azon népeknek, melyek önként vagy a kard erejének engedve, akár valósággal, akár csak külsőleg alávetették magukat a muhammedán kettős credonak. Az iszlám ámbár eredetileg nem akar propaganda lenni az arab nemzetiség mellett, mégis ilyenné nőtte ki magát a müveit persa elem rovására. Van-e fényesebb bizonyíték arra nézve, hogy az iszlám későbbi fejlődésében tökéletesen odahagyta az alapító irányát, mint az, hogy egy különben társainál sokkal szabadelvüebb imám 2) Abu TJanífa, kinek iskolája és egyházjogi rendszere az oszmán birodalomban is uralkodóvá vált, a gizjára nézve (türelemadó) azt határozza, hogy azt arab embertől még akkor sem szabad követelni, ha nem is lépett volna az iszlámra 2), ámbár Muhammed nyíltan kijelenti, hogy az iszlámon belül az arab nemzetiségnek mint ilyennek semmi joga különös kiváltságokra és kivételes kedvezményekre? Vagy idézhetnék e világosabb tanujelet az iszlám arabjainak nemzetiségi türelmetlenségére nézve, mint Zijád nyilatkozatát, melyet al-Ahnaf irányá') at-Ta'álibí ibid. J) Lásd Palgravc, Essays on Eastern Questions (London 1872): Islamisme in Levant I. 3) al-Máwerdí Constitutione» politieae ed. Enger p. Pj^A bfc(Á=>.L) |Jj l^iKlö! jjlS'^^l istAÁ-^ kftAÄa. [34]
