Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]
A SPANYOL AUABOICRÓL. 49 A ban, melyben a két szent város Mekká és Medina feküsznek, a régibb és leginkább az iszlám keletkezése alkalmával támadt nézetek, más vallásura nézve majdnem lehetetlennek mondják a tartózkodást.Égy traditiómondat, mely'Ájislia-ra, a próféta kedvencz feleségére, vezettetik vissza, azt határozza, hogy az arab félszigeten soha kétféle vallású ne találkozzék. 'Omar chalifa pedig minden más vallásút kiűzött al-Higázból és csak kereskedőknek s mesterembereknek adott három napig tartó engedélyt az ott tartózkodásra, mely határidő lefolyta után irgalmatlanul elkergette őket. Abá Hanifa megengedi a máshitűnek a Higázban való tartózkodást egyenes ellentétben a traditióval. 3 <) Vallási háborúk alkalmával — és az eredeti muhammedán constitutió csak is ily háborúkat ismer — különbség tétetik a leönyvbirtokosok (alil al-kitáb), azaz oly felekezetek között, melyek kinyilatkoztatási könyvre alapulnak pl. a keresztyén és zsidó felekezet, és olyanok között, melyek nem támaszkodnak kinyilatkoztatott könyvre. Az előbbiek irányában a muhammedán haditörvény enyhébb és elnézőbb eljárást szab mint az utóbbiakra nézve. Igy pl. a foglyokul ejtett ahl-al kitáb nők és gyermekek rabságra hurczoltatnak, mig a könyvtelen felekezetekhez tartozó nőkre és gyermekekre, ha foglyul ejtetnek és az iszlámba belépni nem akarnak, halál ítéltetik. Csak Abu Hanifa elégszik meg ezeknél is a rabszolgasággal, 3 5) mely rendszabály, tekintetbe véve a rabszolgák kedvező helyzetét az iszlámi társadalomban, igen enyhe felfogásnak mondható. Ab ü Hanifa a többi vallástudósokkal ellentétben megengedi, hogy a muhammedán államban a más vallásúak fölött, egymás között folyó jogi ügyeikben, saját vallásukhoz tartozó biró Ítélhessen és hogy még a muhammedánok közt is oly hivatalt viselhessenek, melynek pusztán adminisztrátiv jellege van és mely vallási jelentőséggel nem bir. 3 6) Ha muhammedán ember nyilvánosan borral kereskedik, akkor azon büntetésen kívül, melyet a tiltott dolog terjesztéseért rámérnek, a corpus delicti, ez esetben a bor, elkoboztatík ; nem muhammedánra nézve ugyanazon eljárás határoztatik. Csak Abu Hanifa tiltakozik ez utóbbi esetben az elkobzás ellen, mert »ezen bor az ő vagyonuk, melyrenckik joguk van.« 3 7) [167]
