Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, VI. köt, 4. sz.) [Heller 65]

A. SPANYOL ARABOKRÓL. lS az hozzá, philosophiai s történelmi lehetetlenség, hogy a keleti világ egy tetemes része, oly alapon folytatta volna egyéni történelmi életét, oly alapon alkotott volna hatalmas és vi­lágra szóló államot, sőt mondhatnók államokat, oly alapon semmisített volna meg virágzó kultúrákat, bölcsészeti igazsá­gokból kiindúló világnézeteket és vallásokat, oly alapon fűzte volna azokat saját életéhez és tette ennek kiegészítő és szer­ves alkatrészévé, mondom oly alapon végezte volna mindezen, a normális történelmi élet körébe tartozó functiókat, mely minden történelmi és természeti lét alaptörvényén kivül esik, sőt ezekkel egyenesen ellentmondásban áll. A mint a priori lehetetlen és képtelen állítás tehát az, mely a folytonos fejlődés processussát eltagadja az iszlám társadalmi és vallási életétől, úgy másrészt tagadhatlan igazság az, hogy e téren is mint mindenütt kicsi dolgokban ós nagyokban, fejlődő változást tapasztalunk mindenütt és mindenben. Kicsiszerünek fog látszani, hogy akkor, midőn nagy történelmi igazságokból indulok ki, hirtelen átcsapok oly csekély részletére a társadalmi életnek, mint a divatnak vál­tozása. De czélszerünek találom, hogy e térről hozzak fel egy pár megvilágító példát, melyek a mohammedán társadalomra vonatkozó nézetek niegczáfolására fölötte alkalmasaknak lát­szanak előttem. Mindenki azt gondolja, hogy a muhammedán emberek öltözködési modora oly fix és állandó, hogy az, a mióta legelőször keletkezett, keletkezését pedig rendszerint a legtávolibb ősidőkbe szokták beleképzelni, (hiszen Ábrahámot rendesen arab seikh öltözettel szokták festeni és Mózest arab dervis ruhájába burkolni), állandóan ugyanaz maradt, mig csak a legújabb európai befolyás e téren is lényeges módosí­tásokat közvetített. Minthogy az arab öltözködési divat tör­ténete nincsen megírva, legyen megengedve nekem az erre vonatkozó adatgyűjteményemből egy pár példát felhozni. Szól­junk csak a tudósok és sherifck öltönyéről. Azon szokás, hogy a tudós osztályok az úgynevezett seikhek turbánjuk és egyéb öltözetük által tűnnek ki a többi emberek közöl, a moham­medán időszámítás II. századának második felében keletke­zett, sőt tudjuk, hogy Abi2 Júsuf Ja'kób al-Antári (meghalt 182-ben) volt az, ki ezen divatot legelőször kezdette meg. 2) [155]

Next

/
Oldalképek
Tartalom