Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

Goldziher Ignácz. lOf közé, úgy hogy némely kopasz arczáju európai majd csaknem majomhoz h a son lit sat. Épen ' úgy kineveti az európaikat azért, hogy közülük senki sem képes az 'ajn hang kiejtésére „ámbár a bárányok is képesek azt helyesen kiejteni." Reá mutat arra, hogy mily viszás dolog a keleti ruházatot absolute Ízléstelennek mondani oly nevetséges öltözékkel szemben, minő az európaiak frakkja, sat. Söt az európai nyelvek irályát is bolygatja és azt mondja róla, hogy az arab jó irálylyal összehasonlítva töredékszerü és nincs meg benne az a plastikus egyöntetűség és összefüggés, mely az arab irályt tünteti ki. Egyszóval minden törekvése : azon gondolatot ébreszteni fel honfitársaiban, hogy nem minden dolog rosz, mert az arabok közt keletkezett, és nem minden dolog feltétlenül jó, már csupán csak azon oknál fogva, hogy Európából való. Mindenütt hangsúlyozza a szokások jogosúltságát és azt, hogy nem lehet valamely szokást absolute jónak mondani, hanem hogy értéke és becse mindig függ azon országtól és azon világrésztől, a, hol gyakoroltatik.*) De van a muhammedán életnek egy pár mozzanata, a melyeknek elitélésében a leghatározottabb állást foglalja el. Különösen három pontra nézve áll ez; ugyanis: a rabszolganők tartására, a gyermekek nevelésére és a nő társadalmi állására nézve. Különösen az utóbbit illetőleg nem átalkodik kimondani, hogy egyedül a nők oktatása és müvelése az, mely méltóvá teendi őket arra, hogy más állást foglaljanak el a társadalomban, mind a minőt elfoglalnak**), egyenesen veszélyesnek nevezi azt, hogy mind a gyermekek ily tudatlan anyák felügyelete alatt álljanak és bátran mutat Európára, az ottani nőnevelésre, a nőknek abból következő társadalmi állására, és a gyermekek nevelésére. Mint minden keleti ember, ki Európáról utazási könyvet írt, úgy Farisz is a nőkről sok helyütt igen bőven szól; söt ö még párhuzamot is von, az angol és a franczia nők között. Amott az asszonyok, emütt a lányok szebbek. A női toilette nagyon visszatetszett neki, különösen az álhajnak nagy ellensége: „mire való" — úgymond — «hogy eleven ember holtak hajaival díszíti magát ?" A muhammedánoknak újabb utazási irodalmát, a mennyiben *) Különösen behatóan foglalkozik e kérdésekkel a „Gyűjtött nzikkekben 1. kötet. 3., 87. 144. lapjain. **) Tgen bőven szól minderről a Cl y ü j t ö 1.1 e. z i k k e k b e n I. 81. 22, 170, 194. [139]