Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

Goldziher Ignácz. lOf Hátra van még a syriai Európautazók egy példányát bemutatni. Maguk a syriai emberek, különösen a keresztyének — mert a muhammedánok az imént jellemzett Rifá'a könyvét szokták elolvasni — valami Szelim Biszteris utazási munkáját, mely Európára vonatkozik*), szokták forgatni, Magam is olvastam, de oly együgyűnek találtam, hogy nem igen tarthatom alkalmasnak arra, hogy ez alkalommal szóljak róla. Sokkal több érdekkel kelt, egy másik ufazó, kiról bátran elmondhatjuk, hogy azon keleti muhammedán férfiak közül, kik vallás- és polgártársaik művelésében és a haladás terén való elöreléptetésében részt vesznek, a legérdekesebbek egyike. Neve: Ahmed Efendi Fáris z. Ezen embernek egy igen viszontagságteljes biographiája van. Keresztyénnek és pedig maronitának született a Libanon hegységben, hol családja: a S i H j á k család, igen előkelő helyet foglal el a Libanon törzscsaládai között. Egyik tudós tagja a családnak, valami Tanús al-Sidják egy könyvet is írt a Libanon hegység ethnográphiái és statistikai viszonyairól. Utazásom alkalmával Zebdáníban") a család egyik ágának szeretetreméltó vendégszeretetében volt alkalmam részesülni, és csudálkozással tápasztaltam, hogy a keresztyén Antűn S i dják mily büszkeséggel szólott rokonáról Ahmed Efendi Fáriszról. Azért mondom csudálkozással, mert a libanon

1 keresztyén nem igen szokott dicsekedni az iszlámra áttért rokonával. De egész Syr'iában megvan minden keresztyén győződve arról, hogy Fárisz áttérése csak névleges, a kényszerítő körülmények által bekövetkezett és hogy ő még ma is jó keresztyén. Midőn a kelettől Alexandriában búcsút vettem, egy ottan tartozkodó' syriai könyvkereskedő útján előfizettem egy pár arab lapra, és minthogy a muhammedán új év épen csak 12 nappal múlt vala el akkor, mig a keresztyén évben már a harmadik hónap végén voltunk, jobbnak láttam úgy szerződni a könyvkereskedővel, hogy a muharrem 1. (a muhammedán új év) óta megjelent számokat átvévén, előfizetésem a jövő év muharremjéig terjedjen. Minden lapra nézve ráállott e feltételekre csak az Ahmed Efendi által kiadott hetilapért kellett januártól januárig előfizetni »mert« — úgymond 'Garzűzí a könyvárus — »a G'awá'ib (Ahmed lapja) *) Cziine: a „Szeli mi utazás" (al-rihla al-S7.elimijja) Beirut 1859. **) Lásd „Pesti Napló 1873-iki 281. szám (deczember 6.) [135]