Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]
Goldziher Ignácz. lOf nak igazgatója egy egész seregét nevelte a nyelveket ismerő ifjaknak, kik ma zömét képezik azon józanabb irány képviselőinek, hogy a franczia nyelv ismerete még nem egyértelmű azzal, hogy az illetőnek ki kell vetkőzni arab bőréből. Rifá'a életirója, ki mint tanitója is, Muhammed utódaiból való, egyik legjelesebbike e ta nitványoknak és egyszersmind az arab nemzeti irány fáradhatlan híve. Azért kellett buknia, és helyet csinálni egy idegennek, ki Egyptom iskolaügyét igazgatja ez idő szerint. Ugyanazon nap, midőn Beirutban partra keltem (18731 September végén) olvastam az arab lapokban Rifá'a nekrologját. Siratta őt minden barátja az arab nemzetiségnek. R. élete végéig seikh maradt s magas műveltsége daczára nem átállotta bevallani azt, hogy a nemzet nem saját valójának odaffagyása, hanem okszerű fejlődése által, nyeri vissza életképességét és létjogát. Ezen irányt képviselte ö életében és némely irataiban, különösen egy halála óta elcsenevészesedett tanügyi folyóiratban (rődat al madárisz), melyet soká ö szerkesztett. Ezen folyóiratban az ö tollából sok mesterileg írt értekezés olvasható, mely tökéletesen az arab tudomány régi szellemében van tartva. A keleti ember képes csak arra, hogy ily ellentétek közvetitetlenül éljenek lelkében. Ha volna köztük culturmozgalom és ha az önálló teremtés helyébe nem lépett volna az az eszmétlen majmolás, melyet Egyptomban újjá születésnek neveznek ; akkor azon müveitek között, kik mai nap még az arab nemzeti lelkületet nem sorolják a főbenjáró bűnök köze, létesülhetne azon harmonicas és a nemzet történetére támaszkodó tudatos culturfejlödés, melynek elemei öntudatlanul élnek egyes jelesek lelkében. Ezen ellentétekkel tele rakott nemes arab lelkek közé tartozott a Rifá'a bég-é is. Már utazási munkájában*), ezen ifjúkori irodalmi termékében is, lépten-nyomon találkozunk a szerző határozatlanságával Európa iránt. Iszlám és modern műveltség örökösen párbajt vívnak Európáról tett nyilatkozataiban. Midőn a világ felosztásáról szól: »Első helyre kell helyeznünk — úgymond (3. fejez.) — Ázsiát, a vallások, bölcsőjét, az iszlám keletkezési helyét, a próphéták és a négy imám hazáját, az arabok anyját, és azon világrészt, a melyben Mekka és Medina találtatik. — Azután jő rangra nézve Afrika, friert Ázsia után e világrészben van elterjedve leginkább az iszlám és ez hozta elő az iszlámnak *) Megjelent a bülaki illarnnyomdähan 1250. (1834) [131]