Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

164 Muhammedán utazókról. központok képződtek, melyekben az iszlám legjelesebb seikjei előadást tartottak, azóta látjuk egyszersmind a tudományt keresőket a legtávolabb eső vidékről ezen központok felé utazni és ott bizonyos időt betölteni, azután pedig ismét más központot felkeresni sat. Az iszlámban kiválólag van érvényre emelve a mi közmondásunk, hogy „jó pap holtig tanúi" és nem ritkaság, hogy vén ember életrajzaiban találkozunk azon adattal, hogy meglehetősen meglett korában oda hagyta ismét hazáját valamely híres tudóst távol országban felkeresendő. Még mai nap is, midőn az iszlám tudományának központjai óriási mód fogytak és mondhatni, hogy ezen tudománynak majdnem csak egyetlen főgyúpontja az Azhar -mecset Kairóban, hol a legtávolabb szigetekből és Középázsiából százak számára vannak a hallgatók, nem épen kivételes tünemény, hogy ott látunk a fiatalok között egy-egy ősz embert.*) Régente az iskolások sokkal többet utaztak, mint ma, midőn az iszlám tudománya hanyatló félben van és máris elvesztette minden életét és productivitását. Az iszlám 3. és 4. századából, midőn épen a traditió megállapítása volt a napikérdése a tudománynak, birjuk azon adatot, hogy azok, kik e tudománynyal foglalkoztak, némelykor hetedhét országol bejártak, csupán csak azért, hogy egy mondat hitelességét vagy helyes szövegét constatálják.**) Legjobb átnézetét láthatjuk annak, hogy mily nagymérvűek voltak a VI.—IX. században ezen tudományos utazások, a 1-Makkari történetírónál, ki Spanyolországnak történetét az arabok uralma alatt irta meg. Ezen négy kötetre terjedő munkának egész második kötete nem foglalkozik egyébbel mint felsorolásával azon embereknek, kik részint Spanyolországból a legtávolabb ázsiai iszlám iskoláiba, részint pedig innét a spanyolországi akadémiákhoz vándoroltak a tudomány felkeresése czéljából. »A tudomány« úgymond az arab közmondás »fa, melynek gyökere Mekkában van és ágaiBucharába terjednek«, és »keressed a tudományt, akár Chinában volna is csak fe 11 al á 1 h a t ó«. És a muhammedánok tudományvágyának dicsőségére legyen elmondva, hogy tudománytörténetük tökéletesen igazolja ezen közmondásokat és az iszlám tudomány története legelső kezdetétől fogva egészen azon időig, midőn délpontját elérte, tele van ily tudo*) Lásd czikkeiinet az A z li a r-m e c ft e t r ö 1 a „Pesti napló" t á rczájában (1874-iki április) **) L. Jelentésemet a m. akad. számára keletről hozott könyvekről stb. (Budapest, 1874.) 15. lapou. [120]