Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

98 Mehummedán utazókról. könyvekben ez oknál fogva á »Karaván hídjának« kereszteltek el. Nyakukat büszkén és, mondanám, öntudatteljcsen nyújtogatták, mintha tudnák, hogy ők e pillanatban íactorai egy művelődési emeltyűnek, mely az egész világot egy érdekben egyesiti; de mégis elég melancholiával, semhogy a szemlélő azon reflexióra ne csábittassék : »Szivesebben hordod hátadon a puszták hős fiát, a csillapithatlan beduint, midőn czéltalan kalandjaira indul társaival, hogy dicsőséget keressen; szivesebben 'Antarát, midőn bebarangolja a végtelen pusztát, hogy a kard élével és emberek vérével mossa le arczárói azt a piszkot, melyet törzstársai reá szórtak, hogy véres verejtékével kiérdemelje szive királynéját, az asszonyok gyöngyét, A6Iát!« És valóban bámulatos, mily nagy összeköttetést létesített a karavánok intézménye a kelet mindenféle vidékei között. Ázsia, nevezetesebb városaiban, mint a régi Írókból tudjuk, már régi időben képviselve voltak a kelet mindenféle nemzetiségei, és kétségtelen, hogy őket csupán kereskedelmi érdekek birták ily nagy utak elvállalására, hogy Horatius szavait használjam: „Impiger extremos currit mercator ad Indos Per mare pauperiem fogiens, per saxa per ignes." A Bel us ünnepén Babylonban 600 mázsa tömjént fogyasztottak, a melyet csak Délarabiából hozhattak; Délarabiában a babyloni talentum volt az érvényes pénznem. A délarabiai kereskedők eképen élénk kereskedelmi összeköttetést folytattak Babylonnal; épen úgy voltak Egyptommal, Afrika keleti partjával sőt Indiával is. *) Hogy mily szoros Összefüggésbe helyezték a régiek a kereskedelem fogalmát a nagy utazásokkal, azt abból is láthatjuk, hogy a héber nyelv a kereskedőt szőchc r-nek nevezi, a mi annyit jelent: utazó (különösen csak szárazföldön utazó; a görögök kiknek kereskedelme tengeri út közvetítése által történt, a kereskedőt »/.nropog-nak nevezi v. ö. TIÍÍQM transeo, t r a j i c i o). A karavánok a keleten, a mennyire európai befolyás nem hozott oda divatosabb közlekedési módot, mind mai napig virágoznak. Rendesen a partvárosok képezik gyúpontját; de fontosak épen úgy egyes csomópontok, melyek a partvárosok piaczát képezik, mint pl. azelőtt Kairó Alexandriáét, Damaszkus Beirutét, Aleppo *) Ijásd D u 11 c k e r, Geschichte des A 11 h e r t U u 111 s IV. kiadás (1874.) I. kötet, p. 234-6. [114]