Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3 (1875) 91 -102, 148-170. [Heller 53]

Goldziher Ignácz. lOf ismerni, arról, hogy mily magaslatán állott egy egyszerű arab tudós a XII. században azon irodalomágnak, mely Európában csak a XVI. században indult meg. És mégis, mily sovány az első geographiai szótár, mely Európában megjelent, a belga Ortelius: Lexicon geographicuma (Antverpen 1578) a Jáqűté mellett! Pedig Jáqút nem volt a legeslegelsö képviselője ezen irodalomnak az arabok között; már száz évvel ö előtte indult meg.*) ii. A földrajzi irodalmat az arabok között egy igen fontos mozzanat segítette elő, és úgy gondolom megteremtésében is legfőbb tényezőül szerepelt. Ezen mozzanat, az arab nemzetnek régi utazási kedve és ingere. Ha a keleti emberek közül ki akarnók választani azon fajokat, melyekre semmi esetre reá nem illik az a jellemzés, melyet bevezetőleg mint közszájon forgói megemlítettünk, úgy bizonyosan az arab fajt is ki kellene választanunk. Ezen fürge, rugékony elméjű, mindig sürgő forgó emberekben minden megvagyon inkább mint az a nyugalmas tanyaság. Neki mindig dolga van, ö folyton foglalkozik, minden érdekli öt, és inkább van útközben, mint csendes ház tüze körül. Innen van utazási kedve és ha utazik intelligentiával teszi azt. Nem mozogni, levegőt változtatni, világlátni akar csupán, hanem tanulni, okulni, ismeretekben bővülni. Jellemző erre nézve az, a mit Syriában igen sokszor hallottam arabok társaságában, hogy egy koránverset összefüggéséből kiszakasztva, isteni parancsnak nézik az utazást. »Járjatok be minden földet« igy szól tudniillik a korán. (Sura IX. v. 2.) A muhammedán szent traditió is melegen ajánlja az utazást a híveknek és a prófétának erre vonatkozó mondásait, hogy nekik annál több tekintélyt biztosítson, Mózesre vezeti vissza. Egy lipcsei kéziratban, mely a Józseflegendát tárgyalja (az egyetemi könyvtár kéziratai S u p p 1 e m. Nr. 7, Fol. 29. verso), a traditióból a következő mondás emlittetik: »Az utazásnak háromszoros haszna vagyon ; »először is: uj élelmi forrásokat nyit meg az embernek a mint a »Tőrá is mondja: ,Szolgám! Vállalj mindig uj utat és én uj élelmi *) Abú 'Ubeid al-Bekri' (megh. 1094-ben) által (IC i t á b m u ' g a 111 111 a i s t a ' g a m). Nevezetes, hogy valamint az európai geographiai szótárok Abbé Baudrand második munkájáig (Dictionnaire géographique el historique 1705) csupán csak a classicai irodalomban előforduló földrajzi nevekkel foglalkoznak, úgy az arabok e legelső geographiai szótára a maga vészéről csak az arab költőkben előforduló földrajzi tulajdonnevekre terjeszkedik. [111]