Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)
Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]
38 DR. GOLDZIHER IGNÁCZ. tinápolyban nyomatott török könyvnek mindig jobb a keletje mint annak, mely Egyiptomban jelenik meg. Egyúttal megtudtam ez alkalommal, hogy a keleti könyvek nagy részéhez ugyanazon kétely fér a nyomtatási helyt illető datumra nézve. Ilyenkor a typusokat ismerő azonnal ráismer a hazug nyomdadátumra. Az arab íróknak rendesen van egy nagy hibája és ez azon jelenség, hogy az előszóban vagy bevezetésben többet szoktak igérni, mint a mennyit az ember a munkában magában kap. Igen sok csalódásnak teszi ki ez az embert. Hányszor esett meg rajtam ifjúkorom azon részében, midőn majd csak nem kizárólag az arab kéziratoknak szenteltem napjaimat, hogy valamely nagyhangú bevezetés mint valami lídércz fény csalt tova és hogy mohón neki menvén a sokat igérő munka tulajdonképi tartalmának, csalódással végeztem be a molyette codex át fürkészését. Maga Ibn Chaldűn is munkájának azon részében, hol már valóságos concret történelmet nyújt, messze hátramarad a mögött, a mit a bevezető kötet után várna az ember. Csakhogy Ibn Chaldűn ezen hátramaradottsága mellett nagyban túlszárnyalja mégis összes történelmi irodalmát nemzetének, és eltekintve ettől, nála a csalódás keserű pillanatait egy vastng kötet, melynek tanulmányozása a szép eszmék egész árjába sodorja az embert, előzi meg. Másképen van ez egy másik történelmi munkával, mely jelenleg szintén könyvtárukba van bekebelezve és mely »a tökéletesnek« nevezi magát 1) A bulaki nyomda legeslegújabb termékei közé tartozik; épen akkor került ki a sajtó alól, midőn magam is Kairóban időztem e jelen év február havában. Ez azon munka, melyről fennebb azt mondottam, miszerint margója még három más kisebb történelmi munkát nyújt: Alkaramani, Ibn Sihnd, és al-'TJtbi könyveit. Ezúttal csak a főmunkáról szólok, melynek több kötetét, már ezelőtt Tornberg tette közzé »C'hronicon Ibn al-Atlűri« czim alatt Leydenben. Dr. Socin a Zeitschrift der Deutschen morgenländ. Gesellschaft XXVII. kötetéhen (1873.) p. 154. közlött egy levelében azt mondja: »Hiebei sei bemerkt, dass gegenwärtig Ibn al-Athír in Bidalc nachgedruckt wird und zwar !) a l-Kämil 12 rész in iju. liíilak 1290. [102]
