Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 1. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 7.)

Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40]

10 DK. GOLDZIHER IGNÄEZ. egyéb tlieologicus szakmák alapkönyveiből teremt elő példányokat ezer számra, a mely tekintetben persze mindjárt azon megjegyzést kell hozzá függesztenem, hogy a régi időből való Seichek még a mai könyvnyomdás időben is még mindig előnyt adnak a kéziratoknak. Az Azhar mecset scichjoi kezében előadás közben soha sem láttam mást mint kéziratban levő szöveget és commentárt, mig mi hallgatók az illető munka nyomtatott iveivel követtük az öreg tudósok bölcs értelmezéseit. Másodszor pedig valamint a vallási szakmákon tál történelmi és irodalmi tanulmányokkal foglalkozó keleti tudósnak, úgy az európai szaktársaknak is hozzáférhetőkké teszi még legritkább gyöngyeit is a légi arab irodalomnak, a mi által a legbecsesebb kútfőkben gazdagodtunk meg. Épen midőn e sorokat írom, veszem a bülaki államnyomda legújabb bulletinjét

1), melyben az hirdettetik, hogy a legközelebbi betekben az ép oly hires mint terjedelmes s cp oly ritka mint megbecsülhetlen Al-'l/cd al farid czimü munkát fogják kinyomatni. Ugyanazon munka ez, melynek egyik Bécsben található kéziratából merítettem nagy részét azon anyagnak, mely egy másfél év előtt e helyen felolvasott dolgozatomban 2) mint elsőrendű kútfő szolgált. E bő tárház kiadása által oly szolgálatot tesznek Egyiptomban az orientális irodalom — és történettudománynak, mely nem legutolsó helyen fog megemlittetni azok által, kik e fontos munka ritkaságát és ennélfogva hozzáférhetlenségét fájlalták. Mohammedán szokás szerint, és ezen szokás törvénynyé vált, a könyveket csak ügy szabad egymás fölé rakni, hogy legfölül legyen mindig a korán, mint az egész rakás betetőzője ; a szent könyv alatt pedig az exegeticus köuyvek után szigorúan meghatározott rangfokozat szerint először a traditionális, aztán a törvény tudományi — már t i. mint kánoni törvénytudomány — utánuk a lexicális, ezek után a nyelvtaui, költészeti és egyéb úgynevezett müveUséyi munkák, azután a történelmiek, melyek szintén az adab (műveltségi ismeretek) sorába tartoznak, következzenek. Valahányszor muszliintól vallásának tudományába vágó munkát vettem, (nem mind1) Al- W'uLiVi al-masrtj/a 549. szám (28. Muharram, márczius 17.) '2) .4 nemzetneyi Leides as urahoknAl. Budapesten, 1873. p. 49 —62. [741